Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Szemle - Kovács Tibor: A dél-dunántúli bronzkor kutatásának újabb eredményei és feladatai

268 KOVÁCS TIBOR 2. Másik javaslatunk a forrásanyag közlésére vo­natkozik. Miután mind a négy érintett megyének fo­lyamatosan megjelenő évkönyve van, a rövid léleg­zetű feldolgozások közreadása a jövőben sem jelent nehézséget. A nagyobb ásatások letétéinek publiká­lása imár ima is problematikus, hiszen bizonyos hatá­rokon túl ezek az évkönyvekből kiszorulnak, ha a szer­kesztők eleget kívánnak tenni más szakterületek ha­sonló igényeinek is. A oélravezető megoldásért nem kell 'messzire menni, elég ha a Pécsett megjelenő Du­nántúli Dolgozatok című sorozatra utalunk. Lehet, hogy ima még túlzottan optimista gondolatnak tűnik az az elképzelés, hogy a Dél-Dunántúlon több, a Du­nántúli Dolgozatokhoz hasonló kiadvány (legyen, amelyek közül az egyiket régészeti, a másikat termé­szettudományi, a harmadikat néprajzi vagy újkortör­téneti munkák alkossák. a4 így lehetne a fentebb aján­lott módon súlypontozott dél-dunántúli régészeti ku­tatás eredményeinek megfelelő publikációs bázist te­remteni, minden bizonnyal sikeres hazai és nemzet­köz 1 ! fogadtatással. Mindaz, amit a dél-dunántúli bronzkorkutatás újabb eredményeirőj és elkövetkezendő feladatairól elmond­tunk, bizonyos értelemben absztrakció. Mégpedig azért, mert akár utalva arra, akár kimondatlanul, többnyire bronzkorkutatásunk egészét érintettük. S ez nem is történhetett másként, hiszen még a Kárpát­medence is kis terület ahhoz, hogy bármely őskori nép történetét tájegységek szerint, a valóságos egy­ségből kiszakítva rekonstruáljuk. Éppen ez a min­denki által ismert - újabban gyakran figyelmen kívül hagyott - tény tette szükségessé jelen (konferencia összehívását, amelyet az országosan összehangolt ter­vekre épülő régészeti kutatáshoz visszavezető út egyik állomásának tekinthetünk. Visszavezető útról kel be­szélni, hiszen a legutóbbi években — a koordinált ter­vek ellenére — egyre inkább térthódított a részegysé­gekre bom'ló, nem egy esetben a megyék határain túllátni nem akaró régészeti kutatás. Pedig a mi tevé­kenységünkre is érvényes: az egész, részek egysége; de részekből csak akkor ál'l össze az egyéges egész, ha az alkotóelemeket úgy formáljuk, hogy azok egy­mást kiegészítsék. 50 Kovács Tibor 54. Természetesen minden megyei múzeum részéről egy­egynek a szerkesztésére, a megyei tanácsok részéről kiadására, gondolhatunk. — A nemzetközi cserében an­nak viszont már vannak hátrányai, ha egy kiadvány­sorozat kötetei váltakozva néprajzi, régészeti, történel­mi témájú feldolgozásokat taglalnak magukban, mint azt pl. az idézett Dunántúli Dolgozatok-nál is tapasz­talhatjuk. 55. A téma jellegéből fakadóan csak a hazai bronzkuta­tás néhány aktuális kérdését kívántuk felvillantani. Ezért csak utalásszerűén idézünk néhány munkát, amelyek­ből arról is képet kaphatunk, hogy a magyarországi bronzkorkutatás - a külföldi szakemberek reflexiói vagy éppen eredményeink figyelmen kívül hagyásán keresz­tül - milyen helyet foglal el a nemzetközi kutatásban; BRUNN, W. A., Mitteldeutsche Hortfunde der jünge­ren Bronzezeit. Berlin 1968; 12-13; HANSEL В., Bei­träge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit im Kar­patenbecken. Bonn 1968 9-18. TOCIÍK A.-VLADÁR J„ SA 19 (1971) 365-422. - TAStC N., Adta Eolconioa 3 (1972) 91-115. - Ha nem megfelelő a tekintélyünk, ha nincs elég súlya eredményeinknek az európai bronz­korkutatásban - s objektíven nézve ki állíthatja ennek és mielőbbi pótlásra váró kutatási hiányosságokkal ma­gyarázható.

Next

/
Thumbnails
Contents