Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Mozsolics Amália: Somogy megyei bronzleletek

SOMOGY MEGYEI BRONZLELETEK 19 tozik. Egy Grossimugl-típusú (borotva és egy ugyanilyen tű együtt van az Otok-PrivIak-i (Horvátország) leletben és ebben a depotban még egy fenyőágniintával díszített tű is van, amilyen a Grossmugl-i sír mellékletei közé tartozott.

53 A kétfajta tű együtt van a Bingula-Divos-i leletben is.

54 A Svilos-i lelethez pedig egy a pamuki tűhöz hasonló példány és egy sujtásos fibula is tartozik.

55 A másik pamuki tűhöz (VII. t, 4.) két hasonló a bajorországi Unterhaching 42. sír mellékleteli között vo'lt. H. M ü M e r - К a r p e e sírt a H Ai-periódusba keltezi.

56 Egyes díszített bronzlemezek rendeltetése bizonytalan (VII. t. 20.)- Sajnos egész darabot nem ismerünk, rekonstrukciójuk nehéz, de nem valószínűtlen, hogy diadéma darabjairól, vagy (inkább homlok- vagy párta díszről van szó. Az egykorú övek általában poneoíássaj díszítettek és mind sokkal szélesebbek. A pamuki lemezek nemcsak keskenyek, hanem nagyon vékonyak is. Ezekhez a töredékekhez nagyon (hasonlóak a mároki leletben is vannak. A töredékek szerint legalább két díszített lemezszalag van a leletben, esetleg három töredékei. Az egyiken a végeket vékony pántokkal fűzték össze.

57 A kurdi szint leleteiben nem is rlitkák a nagyon vékony lemezek; gyakran annyira töredékesek, hogy eredeti szélességük sem állapítható meg, hanem csak a díszítésük alapján (leggyakrabban trébelt, lencsés dudorok és trébelt koncentrikus körök vagy a széleken lécminta) látszik valószínűnek, hogy fejdíszként rekonstruálhatók.

58 A diadéma szót inkább a fejdísz vagy pártaszegély szóval helyettesíteném, mert a diadéma rangjelzőt jelent, viszont a pártaszegély vagy fejdísz egyszerűen egy társadalmi rangot, vagy kort, vagy kisebb tisztséget is jelenthet (Id. pl. a pártaviseletet még e század elején egyes vidékeken). Gyakoriságuk ellentmondani látszik a diadéma meghatározásnak. Más kérdéseket vet fel a balatonfenyvesi lelet. A széles pengéjű markolatnyűlványon kis lyukkal rendelkező sarlók a kurdi szint leleteiben ismeretiéinek (VIII. t. 1-2.). Hasonlóak nem nagyon gyakoriak a Dunántúlon, lilyen sarlók tartoznak többek 'között az egyik Ság-Jhegyi (Vas m.)

59 és a második veieimi lie léthez (Vas m.). Az utóbbi iéletben e széles pengéjű sa dókhoz többek között felső álfósú szárnyas balták és nyitott végű, ovális karpereceik csatlakoznak, amelyekért az egyenes és ferde vonalkötegeket vonalkázás kíséri. Érdekes a lelet edénye is, ímert ez egy kettős kónusú urna, amilyen a már előrehaladott lausitzi kultúrában gyakori.

60 Tehát ennek a leletnek is egé53. HOLSTE, i. m. 5. t. 10, 22, 29. 54. Uo. 11. t. 17-19. 55. Uo. 16. t. 36-37. 56. Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alpen. RGF 22 (1959) 154., 186. t. C, 3-4. 57. Publikációjuk előkészületben. 58. Ilyenek vannak a már több ízben említett rinyaszentkirályi leletben: HAMPEL, Bronzkor, 215. t. 13-14. 59. MOZSOLICS A., FA 1-2 (1939) 2„ 1. t. 5. (együtt egy szén más az összefüggése, mint az előbb tárgyalt, kurdi csoport leleteié, amelyekben még hiányoznak a felső állású szárnyas (balták és a karperecek általában kerek formájúak és átmetszetűk is kerek. A balatonfenyvesii lelet karpereceinek átmetszete is a második velemi bronzlelet darabjaival egyezik (VHI. t. 3-5, 7-8, 10). A lelet tokos bail tátja a pereim alatti bordákkal is beleilleszkedik a fent vázolt körbe (VIII. t. 9.). A három lengyeltóti és a pamuki bronzleletnél 'megállapítottuk, hogy a kurdi isziint leletei közé sorolandók be. Ezekből van a legtöbb, legnagyobb mennyiségű bronzlelet nemcsak a Dunántúlról, haneim a Kárpát-medencében is. Soha olyan mennyiségben nem kerültek bronzkincsek a földbe, mint a kurdi szint idején. Nemcsak nagyon sok leletet ismerünk e котbál,

61 hanem a Jeletekben levő tárgyak száma is óriási, így sok esetben sok száz tárgy van egy-egy depotban, hogy csak kettőt említsek: Mórok (Baranya m.) és Nadap (Fejér un.). A tárgyak legnagyobb része töredék a mároíki leletben, a több mint 600 db tárgynak kb. csak 2%-a ép, a többi beolvasztásra szánt darab, vagy öntőrög. A kurdi szint meglehetősen jól párhuzamosítható itáliai leletekkel. Az itáliai időrend szerint a Bronzo récente végének, ill. a Bronzo finale átmeneti időszakának felel ímeg, almi a protavillanava kultúra kezdetét jelenti.

62 Nálunk nehezebb a párhuzamosítás a bronzleleteik és a temetőik között, de nem lehetetlen, hogy a Dunántúlon ez az idő jelenti a váli kultúra kezdetét.

63 A kutatások kezdeti stádiumában ma még lehetetlen a kurdi szint leleteinek történelmi interpretálása; ez a szint nemcsak a Kárpát-medencében követhető mindenütt nyomon. A leletek összetételét is még tanulmányozni kell. Egyidős leletek elterjedtek Olaszországban és a Kárpátomedenoétői nyugatra is. Csak annyi látszik bizonyosnak, hogy Olaszországban a kurdi szinttel egyidős leletek a Bronzo récente és Bronzo finale átmeneti szakaszába keltezhetők. Ez az idő nagyjából megfelel az i. e. XI. sz. közepének, vagy második felének. A balatonfenyvesi és vele egyidős dunántúli leletek a kurdi és a roimándi szint közötti időben kerültek a földbe, azaz nagyjából a hajdúböszörményi szintnek feleinek meg. Nagy élterjedésük ellenére ezeknek a történelmi háttere sem tisztázott; ma még nem lehet őket temetőkkel és telepekkel párhuzamosítani. Annyi látszik bizonyíthatónak, hogy a hajdúböszönményi szint, az itáliai Bronzo finale egy előrehaladott vagy itáliai típusú borotvával (1. t. 4.) és egy markolattüskés késsel (1. t. 2.). 60. MOZSOLICS A., DSz 8 (1941) 25 skk., 1. kép, 1-30, 2. kép 1-3. 61. Ld. a kurdi típusú leletek összeállítását Kőszegi F. egyik munkájában: Az utóbbi években újabb leletek kerültek elő. AAH 12 (1960) 160 sk. 62. MOZSOLICS A., AA. Nyomás alatt. 63. E véleményem van Kőszegi Frigyes; magánbeszélgetés alapján.