Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - L. Imre Mária: Varga János kadarkúti faragópásztor.

VARGA JÁNOS KADARKÚTI FARAGÓPÁSZTOR 145 ,,kétféle madár van. Amelyik középen fogja az ágat, az viszi az üzenetet, amelyik tövénél fogja, az töri az ágat." Ezt о (kétféle megjelenítési (módot számtalan kerámia, festett bútor és faragott tárgy madárkompozíciója is bizonyítani látszik. A madár üzenetközvetítő szerepének nyilvánvaló hagyományos módozataihoz tartozik a fenti. A levelet vivő madár képe már másodlagos variánsként jelentkezik.

11 Végül [motívumai között is nem utolsó helyen említeném a V. J. monogram lendületes szépségét, megformálásának kissé keresett, de sajátos egyénített szép példáját. (Id. botok stb.) (24. ikép.) DÍSZÍTŐKOMPOZÍCIÓ Bár Varga János díszítőelemei számuknál fogva kevesebb variációs lehetőséget adnak, mégis a meglevők hangsúlyozott elhelyezésével egyszerű, de világos kompozíciót teremt. Tárgyainak esztétikus szépségét elsősorban ez adja meg. Két alapvető jellemvonásként az asszimetria, mint meglevő hagyományos vonás és a prespektívára törekvés, mint új tényező jellemzi faragásait. Ez az új vonás meglepően jól sikerült egyes tárgyain, határozottan elősegítve a centrális kompozíció hangsúlyát.

12 (pl. széktámlák) Törekszik a díszítő kompozíció kiegyensúlyozottságára. Asszimmetria esetén is azonos értékű formákat helyez el — így belső szimmetriát teremt.

13 Minden esetben törekszik a teljes felületkitöltésre.

1

'

1 Ezt elsősorban a virágmotívumokkal alakítja, figurális díszítménye viszonylag kevés az ábrázolt felületen. Az üresen maradó részeket böködéses lyukakkal töri meg. Főleg a széktámlák esetében mutatkozik nála ügyesebb komponáló készség. A figurát, emberi alakot rendszerint a kompozíció centrumába állítja, s ez magához formázza a térkitöltő virág- és keretdíszítményeket. Mielőtt faragáshoz fogna, ceruzával előre kirajzolja a motívumok helyét. Állítása szerint ezen sohasem változtat. Keretdíszítmenykent koszorúsvirágot, kukacvirágot, lóherevirágot faragott. Szerette a lukácsvirágot, ill. ennek virágleveles kombinációját. Régebben cakknisra formálta a tárgyak szélét is. Varga János tárgyainak keretdíszítményei kb. 5-8 cm vastagságban veszik körül a faragott felületet. Hangsúlytalanabb jelenlétükkel harmonikusan illeszkednek a kompozícióhoz. Az ábrázolás élményháttere megjelenítő erejű (az erdő hangulata, a pásztorok világa) — főleg a kendőtartó kon jelentkezik. (XI. t. 5.) A 'kendőtartó élményhátteréhez Id. Knézy Judit dolgozatának leírását. Itt-ott feltűnik az epikus előadásra való hajlam is. Ennek szép példái a kendőtartók és a Bezerédy-fokos. Az utóbbi élménya'lapját egy Sáncpusztáról származó idős mesemondótól hallotta még gyermekkorában. Ez évtizedek elmúltával inspirálta egy fokos megfaragására. Bezerédy, kuruc huszárezredes a párbajokban mindig győzött. Egyszer egy cseh tábornok 11. LÜKŐ 1943, 68. 12. FÉL-HÓFER 1966, 38. 13. LÜKŐ 1943, 165-167. kihívta párbajra. Abban állapodtak meg, aki legyőzi a másikat, annak legénysége meghódol. Mikor először lóháton összecsaptak, Bezerédy 'kardija eltörött. Ekkor kivette a nyeregkápából a fokost és győzött a cseh vitéz felett. A labancok között volt egy Károlyi nevű áruló tábornok, aki kérte Bezerédy feleségét, vegye rá férjét, szökjön a labancokhoz. Bezerédy hajlott felesége szavára, elindult a szökésre, de egy hadnagy elfogta és börtönbe került. Mikor a hajdúk lefejezésre kísérték a város piacterére, Rákóczi ablaka alatt megrázva láncait, Bezerédy így kiáltott: „ezek azok a kezek, amelyek hetvenhét ellenséges tábornokot küldtek el a másvilágra, most pedig a rabláncot zörgetik". Kinn a piactéren, mikor lefejezték, 150 hajdú mártotta bele lándzsáját a vérébe. A fokos mintáiról — ,, . . . itt azért szerepel örömvirág, mert Bezerédy felesége örült, hogy férjéből tábornok lett és sok pénzt kapott. De az öröm ürömre változott, mert halál lett a vége. Az örömvirágból egy szál a feje fölé ment, s tövis lett belőle, így lett az örömből bánat." A boton még tölgyág, juhász és őszirózsa is látható. Az ábrázolások másik részén szűkszavú jelenetértelmezéssel fejti ki a (képi tarba lmot. A Béke-kép, szemléleténeik sajátos (kifejezési formája: „A világ embere ismeri a pusztító atomot. Szándéka, ember soha többet háborút, mert önmagadat pusztítod el. A magyar pásztorok (közéleti vezetők) vágya a béke." A pásztor és 'környezete, a imadaraik békés világa, a természet csendje is ezt akarja kifejezni. FARAGÁSTECHNIKA A karikás virágok ikörülrajzoiására 'körzőt használt. Régi borotváikból különböző élű faragó bizsókokat a'lalkított k'i. Négy faragóbizsó'kjáno'k védő'i juharfából készültek. Hasznaik bököd őt is. Mindig vele volt köszörűköve, s a tárgyak faragott felületének csiszolására smirgli. Néha mélyebben faragott, ilyenkor kisvésőt és tolóvésőt használt. Régebben alkalmazott kanáIvóját ás. ,,A faragópásztorok mindihároim díszítőtechnika alkalmazásában, a 'karcolásban, a spanyolozásban és doimború faragásban egyformán a rajzos kifejezésmódot követik. A 'karcoilás, mely a díszítmények körvonalaiinak és részleteinek, aprólékos, igen gyakran részletdús rajza, a legjobban szemlélteti ezt. Ennek a technikának nemcsak rokona, hanem továbbfejlesztése a spanyolozós, amely a finom, (karcolt vonalakat is alkalmazza."

15 Varga János leggyakrabban domború faragással díszítette tárgyait. Mélyített technikával ritkán dolgozott. A karcolás és a domború faragás kombinációja is gyakran előfordul tárgyain. Karcoiásos vagy ,,tetovált" technikáival kobakokat és- sótartókat díszített leginkább. Karcolt furulyáink egyike különösen szépen sikerült. így emlékezik rá: „a bizsók hegyive úgy kikarcugattam amit akartam, őszirózsát, 14. MADARASSY L, Művészkedő magyar pásztorok. Budapest 1934, 160. 15. MANGA 1954, 19.