Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Bakay Kornél: Az avarkor időrendjéről (újabb avar temetők a Balaton környékéről)

AZ AVARKOR IDŐRENDJÉRŐL 85 széről csak azt állítjuk, hogy az ún. préselt-lemezes és az ún. öntött griffes-indás csoport egységes kultúra, amely — bár nem egy gyökerű — egymás mellett él 568-tól egészen a IX. századig. Természetesen fel kell tennünk, hogy különböző újabb népcsoportok érkeztek a Kárpát-medencébe már a VI. század végétől

122 (597), de a kazár kaganátus megerősödése után aligha számolhatunk komolyabb népesség bejövetelével. Amióta László Gyula egy új nép megjelenését feltételezi a VII. század végén,

123 mintha megmerevedett volna az avarkori kronológia, amely végül is - a sok bírálat ellenére — mind a mai napig övveret formák és bizánci érmék meglétén illetőleg hiányán alapul. Hiába igyekszünk ugyanis kimutatni az új és gyökerében eltérő fegyver-, lószerszám- és viseletfajtákat, tüzetesebb vizsgálat után

124 be kell látnunk, hogy az avarkori lószerszámzat éppenséggel teljesen egységes szerkezetű és a viselet is annyira azonos jellegű, hogy alapvető etnikai megkülönböztetésre alkalmas ismérveket e vonatkozásban sehogyan sem lehet találni.

125 Minthogy az új avar honfoglalást egyetlen írott forrás sem erősíti meg,

126 nagy jelentőséget kell tulajdonítani Szádeczky Kardoss Samu forrásközléseinek.

127 Aligha hihető azonban, hogy a 670-680 körül Pannóniába költöző Kuber népéhez lehetne kötni az ún. kései-lemezes csoportot, hiszen 705-ben már Thesszalóniké környékén említik a források Kubert. így tehát egy negyed évszázadhoz kellene kapcsolnunk sokszáz sírt, holott semmi sem igazolja, hogy ezek a temetkezések a VIII. század első éveinél nem későbbiek. ÉRMÉK AZ AVAR SÍROKBAN Áll íásunk ellen — legkézenfekvőbbként - azt az érvet lehetne felhozni, hogy ha az ún. öntött griffesindások valóban már itt éltek volna a VI. századtól, akkor miért nincs e sírokban bizánci érem? Az első kérdés: hány olyan hiteles avar sírunk van, amelyben bizánci pénzt találtak? Az egész Közép-Duna medencében mindössze 12. Hiába szerepeltet Csallány Dezső 67, illetőleg 73 lelőhelyet,

128 ezeknek döntő többsége bizonytalan eredetű anyagot adott csak. Mindmáig Huszár Lajos összeállítása a legpontosabb,

129 amelynek segítségével könnyen ellenőrizhetjük a mondottakat. 122. SIMONYI D„ AÉ 91 (1964) 198. 123. LÁSZLÓ GY., D 16 (1940) 147. - AHung 34 (1955) 284-293. 124. A tipológikus vizsgálat részletes eredményeit e tanulmányban nem közölhetjük. 125. Vö. LÁSZLÓ GY., MFMÉ 1 (1971) 283. 126. BÓNA 1971/a, 29 — AAH 23 (1971) 84. 127. SZÁDECZKY KARDOSS S., AT 15 (1968) 84-87. AT 17 (1970) 121-147. 128. CSALLÁNY D., AAH 2 (1952) 235-239. - Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest 1956, 233-241. 129. HUSZÁR L, AAH 5 (1954) 65-109. Az alábbi hitelesen feltárt avar sírokból ismerünk bizánci érmét: Békéscsaba-Repülőtér (II. Tiberios 578-582); Jutás 116. sír (Maurikios 582-602 és Phokas 602-610); Deszk G-temető 30. sír (utánzat); Kunágota (I. Justinianus 527-565); Ószőny (II. Anastasios 713—716); Szeged-Fehértó B-temető 82. sír (utánzat); Szeged-Makkoserdő 24. sír (II. Konstans és IV. Konstantinos 654—659); Szentendre (csak részben hiteles,

130 I. Justinus 518-527 és Phokas 602610); Szentes (Heraklios Konstantinos 613-641); Németszentpéter (Heraklios Konstantinos 613-641),

131 Linz-Zizlau 132. sír (Heraklios és Heraklios Konstantinos 613-641),

132 Aradac II. sír (II. Tiberios 578582).

ш Tulajdonképpen még ennyi sírról sem beszélhetünk, mivel két esetben csak utánzatokat találtak. Nem állja ki a szűrőpróbát olyan neves lelőhely sem, mint Dunapentele, ahol 650-680 körüli pénzutánzatokról beszél Csallány Dezső, viszont Huszár Lajos csak feltételesen meri pénzutánzatnak nevezni azokat a leleteket, amelyekről Hekler Antal külön egyetlen szóval sem emlékezik meg,

134 bár a kerek lemezek ábráját köz!

,i. Az érem-meghatározás egyébként László Gyulától származik,

135 de a keltezés sem kevésbé problematikus, hiszen Huszár Lajos a 650-780 közötti időt jelöli meg. A mezőszilas-tótipusztai temetkezésekből is ismerünk egy arany solidust (II. Konstantinos Poganatos 668—685), de ezeké* a sírokat csaknem teljesen feldúlták.

136 A másik fontos kérdés: mikor kerülhettek sírba ezek az érmék? Vegyük példaként a szentendrei sírt, ahol egy Justinus és egy Phokas érem került elő. Ha a Justinus érmét egy évszázadig megőrizték, miért szabad feltennünk, hogy a Phokas-érem a VII. század elején földbe került.

137 Ószőnyben VIII. században vert érem került elő, tehát még ekkor is jutottak Pannóniába bizánci pénzek. Ún. griffes-indás sírban ezideig még sem fordult elő bizánci érem. De vajon szabad-e 12 hiteles sír alapján általánosítani 40 000 avar sírra vonatkozóan? Mind az ún. préselt-lemezes, mind az ún. griffesindás temetkezésekben nagy számban találhatók római pénzek s elsősorban IV. századi példányok (173 db). Alföldi András még úgy vélte, hogy az avar sírokban azért vannak III—IV. századi római érmék, mert az ázsiai keleten nem a vert érmék voltak az értékmérők, hanem a ló, az arany és az ezüst edények, a szőrme és a kínai selyem.

138 130. LÁSZLÓ GY., BpT 1 (1942) 785-787. 131. DÖRNER E„ SCIV 11 (1960) 423-433. 132. LANDBAUER-OREL H„ Linz-Zizlau. Das baierische Gräberfeld an der Traunmündung. Wien—München 1960, 56, 85. 133. NAGY S., RAD 8 (1959) 62. 134. HEKLER A., AÉ 29 (1909) :í

l03. 105. 135. LÁSZLÓ GY., AHung 18 (1936) 53-55. 136. BÓNA 1971/a 31-32. 137. A verdefényes érem önmagában még nem bizonyíték az azonnali eltemetésre, csak arra nézve érv, hogy pénzfogalomban nem volt, vö. KOVRIG I., AÉ 82 (1955) 38. 138. ALFÖLDI A., ESA 9 (1934) 287-288.