Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - V. Rózsai Ágnes: A Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezése a kaposvári katonai körletben 1919-1921.

152 RÓZSAI ÁGNES összegyűlt, sőt 1010 db felesleg is mutatkozott.

27 Ezért Kovács alezredes megyei katonai parancsnok elrendelte, hogy Kaposváron 50, a járási székhelyeken 30 puska és fegyverenként 50 töltény a polgárőrségek részére visszaadandó, a polgárőrség és a hivatalnoki karhatalom tovább szervezendő.

2M Somogy megyében a begyűjtött fegyvereket a következőképpen osztották szét: a Nagyatádon begyűjtött 417 db puska az itt felállítandó III. gyalogezred 3. zászlóalja részére; a Kaposvárra beszállított fegyverekből Csurgóra az I/3. zászlóalj részére 180 db, Marcaliba a II/2. zászlóalj részére 5 db, Tabra a III/2. zászlóalj részére 170 db, Nagyatádra a Hl/3, zászlóalj részére 100 db; a Kaposváron és a kaposvári járásban begyűjtött 410 db fegyver a 11/1. és II/2. zászlóalj részére; a csurgói járásban beszedett 361 db puska az I/3. zászlóalj részére; a marcali járásban levő 493 db puska a III/3. zászlóalj részére adandó ki, míg a lengyeltóti járásban összeszedett 253 db és az igali járásban begyűjtött 396 db puska beszállítása és szétosztása a későbbiekben történt meg.

29 A Horthy Miklós parancsnoksága alatt álló fővezérség így biztosítani tudta az új hadsereg minimális ember- és anyagszükségletét, de a karhatalom lefegyverzése súlyos hátrányt jelentett. Szegheő alezredes, Tolna vármegye katonai parancsnoka egyízben átiratban hívta fel a kaposvári kerületi katonai parancsnokság figyelmét, hogy a baranyai bányászsztrájkok, a sorozások megtagadása, a volt vörös katonák bújtatása és szöktetése azért lehetséges, mert a polgárőrség fegyvertelen, a katonai karhatalom pedig kislétszámú feladata ellátásához.

30 A kerületi parancsnokság tisztában volt azzal, ?hogy míg a megfelelő propagandával megszédített kisemberekkel megbízható és üőképes hadsereget felmutatni nem tud, addig Szegheő alezredes fent említett panaszai nem szűnnek meg. Ugyanakkor tudatában volt annak is, hogy ha a román megszálló csapatok egyidőben ürítik ki a megszállt részeket, akkor a fővezérség a meglevő hadsereggel a rendet és a közbiztonságot nem tudja fenntartani. Amikor felmerült annak eshetősége, hogy a románok szeptember 17-e körül egyidőben ürítik ki Budapestet, Dunántúlt és a Duna—Tisza közét, a fővezérség lázas gyorsasággal intézkedett, ,, . . . hogy egyrészt a már meglevő mozgó csapataink a kiürített területet a románok visszavonulása nyomán . . . megszállják, . . . hogy ezen a területen a rend és a közbiztonság fenntartása biztosíttassék, másrészt, hogy a hadsereg szervezése oly ütemben folytattassék, hogy bizonyos időn belül az előbb említett csapatok megerősítésére újabb alakulatok álljanak rendelkezésünkre."

31 A fővezérség tartott attól is, hogy a fehér27. HL KKI 1919. 914/2. hdm. 28. HL KKI 1919. 902/5. hdm. 29. HL KKI 1919. 902/5. hdm. 30. HL KKI 1919. 920/7. hdm. 31. HL KKI 1919. 915/4. hdm. terroristák dunántúli vérengzése kedvezőtlenül befolyásolja a párizsi béketárgyalásokat. Horthy ezért elrendelte, hogy egyrészt a Prónay-Moravek—Madary, a tüzértiszti és a tartalékos tiszti század a vadászszázad elnevezést vegye fel,

32 másrészt „ ... az öszszes tiszti alakulatok mindennemű ítélkezéssel kapcsolatos működésüket, még letartóztatásokat is mindaddig felfüggesszenek, míg erre vonatkozó újabb parancsot nem kapnak."

33 Mindez természetesen semmiben sem érintette a különítményesek korlátlan hatalmát, pusztán arról volt szó, hogy miután számolni lehetett egy szűkebb antant bizottság ellenőrző szemléjével a román kiürítés előtt, az országban a törvényes rend látszatát kellett kelteni. A kaposvári (IV.) katonai körlet megszervezését, az ahhoz tartozó haderő gyarapítását és felépítését az I. és II. táblázat dokumentálja. 1919. szeptember 10én a Bernátsky tábornok vezette katonai körlethez a következő alakulatok tartoznak.

34 (I. táblázat.) 1919. október 4-éről csupán a kaposvári gyaloghadosztály hadrendje maradt fenn. (II. táblázat.) E kimutatás értelmében ekkor a gyaloghadosztályban 407 tiszt és 6844 fő legénység teljesített szolgálatot,

35 s ez főként a legénység számának gyarapodásában és a szervezeti felépítés tekintetében jelentett nagy előrelépést a három héttel korábbi állapotokhoz képest. A korábbi rendezetlen kereteket tehát feltöltött katonai alakulatokká formálták. Feltöltötték a tolnai gyalogezred Tolnán ill. Tamásiban állomásozó II. és III. zászlóalját, a kaposvári gyalogezred I. (kaposvári) és III. (tabi) zászlóalját, a csurgói gyalogezred mindhárom zászlóalját, ezenkívül valamennyi gyalogezredet kiegészítő alakulatokkal (árkász és távbeszélő szakasz) látták el. Ezzel lezárult a magyar nemzeti hadsereg egy részének, a kaposvári gyaloghadosztálynak a megszervezése. A bárdibükki vadászszázad kivételével a többi egységnél a tisztek és a legénység aránya megfelelő. Kevésbé mondható el ez a kiképzésre, amellyel idő hiányában - csak keveset tudtak foglalkozni. Ennél is rosszabb a helyzet fegyverzet tekintetében: 4402 puska, 8 tarack, és mindössze 2 nehézágyú szerepelt az állományban. Kiképzetlen és megfelelő fegyverzettel sem rendelkező haderő pedig nemcsakhogy harci cselekményt nem tudott végrehajtani, de a kiürített országrészek megszállását sem tudta elvégezni. A hadsereg kiépítését a román és szerb megszálló csapatok közeli kivonulásának lehetősége gyorsította meg. A közeli román kiürítésre számítva a fővezérség már szeptember közepén elkészítette Budapest katonai megszállásának tervét, illetve az ahhoz összevonandó csapatok felvonulási tervét. A budapesti bevonulás csak kisebb mértékben érin32. NEMES 1953, 223—226. 33. HL KKI 1919. 902/3. hdm. 34. HL KKI 1919. 905/2. hdm. 35. HL KKI 1919—1920. 1003/4. hdm.