Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - V. Rózsai Ágnes: A Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezése a kaposvári katonai körletben 1919-1921.

A MAGYAR NEMZETI HADSEREG tette a kaposvári katonai körletet, amennyiben az ehhez szükséges csapatokat főként a szombathelyi és siófoki katonai körletből vonták össze. A kaposvári hadosztályból az Ostenburg és Prónay tisztiszázad és a tolnai zászlóalj vett részt a bevonulásban,

36 továbbá a Kaposváron állomásozó 3. sz. páncélvonat - ez vitte a Moravek századot - és az 1. sz., Dombóváron állomásozó páncélvonat, amely a Prónay századot szállította.

37 A kaposvári körlet csapatait a várható szerb kiürítés miatt csak kisebb mértékben vették igénybe, annál is kevésbé, mert tervbe vették az egész körletparancsnokság áthelyezését Pécsre.

38 A KAPOSVÁRI KATONAI KORLET TOVÁBBI KIÉPÍTÉSE, A KARHATALOM ÉS A CSENDŐRSÉG MEGSZERVEZÉSE Maga a hadsereg kezdettől fogva kettős szerepkört töltött be: egyrészt a demrakációs vonal és a határ mentén védelmi feladatot látott el, ugyanakkor felkészült arra, hogy a román-szerb kiürítés után az egész országra kiterjessze a katonai diktatúrát, másrészt — s ez volt a fontosabb — karhatalmi feladatot látott el. A siófoki fővezérség legfontosabb feladatának a megbízható karhatalom megszervezését tekintette. A másik hatalmi központ, a budapesti kormány szintén erre törekedett: Schnetzer Ferenc hadügyminiszter 1919. augusztus 8-án rendeletet adott ki a fegyveres karhatalom megszervezéséről.

39 : Horthy a siófoki fővezérség felállítása után utasította a körletparancsnokokat a karhatalmi alakulatok megszervezésére, illetve — ahol ez szükséges volt — átszervezésére. Fő feladatként a kommunista zavargások elfojtását és az ország határainak védelmét jelölte meg. A megszervezett karhatalmi alakulatoknak nemcsak megtorló, hanem propagandista szerepkört is szántak, s a tiszti járőrök egyúttal ellenőrizték volna a lakosság hangulatát is. Ezzel együtt tervbe vették a hírszerző és propagandahálózat kiépítését, (a hírszerző osztályt már 1919. június 5-én felállították, ez a terv a hálózat megszervezését célozza), amely a közhangulattal együtt a demarkációs vonalon tevékenykedő idegen csapatokat is figyelemmel kíséri. (Ezt a feladatot az egyes kerületi parancsnokságokon belül a nemzetvédelmi, majd 1920 júniusától a Tájékoztató Szolgálat néven átszervezett osztályok látták el.) A karhatalmi alakulatok közvetlenül a vármegyei katonai parancsnokságokhoz tartoztak.

40 A fővezéri utasítás értel36. HL KKI 1919. 915/4. hdm. 37. HL KKI 1919. 919/2. hdm. 38. HL KKI 1919—1920. 1030/2. hdm. 39. Csak szolgálati használatra! Budapest 1968, 82—86. 40. HL KKI 1919. 235. hdm. MEGSZERVEZÉSE 1919—1921 153 mében augusztus végén a IV. katonai körlethez tartozó Kovács Antal alezredes által vezetett Somogy— Baranya vármegyei katonai parancsnoksághoz két karhatalmi zászlóalj, egy híradó és egy lovassági szakasz tartozott. A kaposvári karhatalmi zászlóalj teljesen fel volt töltve, a II. karhatalmi zászlóalj fele Németladon

41 állomásozott, a másik fele szervezés alatt állt. A sásdi karhatalmi század ugyancsak alakulóban volt. Kovács alezredes parancsnoksága ala tartozott ezen kívül az államrendőrség, a csendőrség, a határőrség, és a vármegyei polgárőrség, ez utóbbit kivéve összesen: 185 tiszt és 885 fő legénység. A szervezettség korai stádiumára jellemző, hogy ez a kimutatás még csak 5 csendőrtisztről és 316 csendőrről tesz említést.

42 A Tolna megyei katonai parancsnok, Szegheő alezredes szeptember 8-i jelentése szerint a megyében Szekszárdon egy fél zászlóalj, Pakson egy karhatalmi század és Simontornyán egy karhatalmi osztag működik, összesen 117 tiszttel és 201 fő legénységgel. A Tolna megyében működő csendőrség is csak mintegy 300 főből állt.

43 A fővezérség 459/6. sz. rendelettel — a csendőrség kiépítésének hatékonyabb előmozdítására — a csendőrkerületeket átszervezte, s így Győrből Kaposvárra helyezték az V. kerületi csendőrparancsnokságot. Ennek fennhatósága alá tartoztak Somogy—Tolna—Baranya megye meg nem szállt részei, Kaposvár székhellyel. A parancsnok Fuxhoffer Gyula csendőralezredes lett. A csendőrség továbbra is közvetlenül a kerületi katonai parancsnoksághoz tartozott.

44 Az átszervezésnek megvolt a hatása : szeptember folyamán kiépült a kaposvári és szekszárdi szárnyparancsnokság, a járási és községi csendőíőrsök, s a létszám is jelentősen emelkedett: október 16-án már 25 csendőrtiszt és 1595 csendőr terrorja nehezedett a három csonka megyére.

45 A hadsereg és a karhatalmi erők korlátlan diktatúrája miatt a polgári erők képviselői attól tartottak, hogy a párizsi béketárgyalásokon Magyarország kedvezőtlen színekben tűnik fel, s a békeszerződés még előnytelenebb lesz számára. Kétségtelen, azzal, hogy az uralkodó osztály polgári képviselői eltűrték, sőt támogatták a katonai diktatúrát, egyúttal azt is elismerték, hogy az adott politikai helyzetben képtelenek másképpen uralmukat fenntartani. A katonai diktatúra azonban nemcsak a baloldali erők megsemmisítésére törekedett, de a zsidóság és ezen belül a zsidó tőkés erők ellen is irányult és a teljes hatalom megszerzésére törekedett, ez pedig szemben állt a polgári hatalmi csoportosulások törekvésével. (A katonai és polgári vezetés közötti ellentét, a fővezérség és a hadügyminisztérium hatalrtfi harca, a 41. HL KKI 1919. 824/1. hdm. 42. HL KKI 1919. 824/22. hdm. 43. HL KKI 1919. 905/2. hdm. 44. HL KKI 1919. 826/10. hdm. 45. HL KKI 1919. 905/2. hdm.