Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Benke József: Termelőszövetkezeti mozgalom Somogyban, 1948-1956

TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM SOMOGYBAN 1948-1956 A marxizmus klasszikusainak agrárelmélete alapvetően meghatározta a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom (szocialista, majd kommunista) pártjainak agrárpolitikáját. A KMP, megalakulása után néhány hónappal nem mentesen a baloldaliság gyermekbetegségétől —, megkezdte az elmélet gyakorlati realizálását, melynek során éppen Somogy megyében

1 érte el legszebb, legígéretesebb eredményeit. Az illegalitás évei alatt a párt hosszú évekig nem tudott a megváltozott körülményekhez megfelelően alkalmazkodni,

2 s amikorra stratégiájában (és taktikájában) a szükséges változtatásokat végrehajtotta,

3 a gyorsan pergő nemzetközi események újabb strukturális változásokat eredményeztek, s a felszabadulás konkrét, elvi agrárprogram nélkül találta a kommunista pártot,

4 s még közvetlenül a felszabadulás után következő években sem dolgozott ki az M KP egy komplex, a bonyolult kérdés minden részletére kiterjedő (szövetkezeti kérdést is magában foglaló) programot.

5 Ez a program csak 1948 tavaszára készült el, amely az egyesült munkáspárt agrárpolitikájának is alapjává vált.

6 Az alapjaiban helyes elvek betartása nem következett be: alig másfél hónappal később

7 olyan politika meghirdetésére került sor, amely a mezőgazdaság fejlődése közvetlen és egyedüli útjaként a termelőszövetkezetet jelölte meg.

8 A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM KIBONTAKOZÁSA SOMOGYBAN (1948-1949) Tíz nappal a híres „Kecskeméti Beszéd" előtt, 1948. augusztus 10-én ülést tartott a Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottsága, amelyben többek között — elfogadták azt a határozatot, hogy a ,,megyebizottság a termelőszövetkezetek kiépítését vegye előtérbe ... s ezért szeptember 5-én . . . szövetkezeti értekezletet" kell tartani.

9 A mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésének útján roppant jelentőségű, korszakalkotó lépés ez a határozat, hiszen ezzel kezdetét vehette a szövetkezetek gyökeresen új típusának kialakulása: a termelőszövetkezetek megjelenése. Még le sem zárultak azok a történelmi jelentőségű gazdasági—társadalmi-politikai változások, amelyek a földreform és a telepítések következtében a megye mezőgazdaságának termelési- és tulajdonviszonyaiban végbementek, újabb, alapvető változás vette kezdetét: a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mint közismert, a földreform és a háború utáni helyzetnek szükségszerű következménye volt a modern mezőgazdasági' nagyüzem megteremtése; ez volt a „magyar mezőgazdaság korszerű újjáépítésének egyetlen lehetséges útja". Ezen az úton haladva a megyei pártbizottság az 1948-as év negyedik negyedévi munkatervében — a föld bérlőszövetkezetek alakulásával párhuzamosan - helyes, a marxizmusleninizmus elveivel megegyező gyakorlati pártprogramot fogad el: „A szövetkezeti mozgalomban továbbra is óvakodni fogunk az erőszakosságtól, a baloldali elhajlástól, de következetesen harcolunk a jobboldali opportunizmus ellen is, de egyben utat törünk a termelőszövetkezetek magasabb formái felé .. . megkeressük a legjobb lehetőségeket és kiképezzük a szövetkezeti front ... súlypontjait... E fejlett szövetkezeti bázisok, ezek az úttörő szövet1. MÓRICZ ZS., A Somogy megyei földmú'vesszövetkezetek. Budapest 1959; MÉSZÁROS K., Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája (különös figyelemmel Somogyra). Budapest 1966; TÓTH T., A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igalí járásban (1919). Kaposvár, 1970. 2. SZAKÁCS K., A kommunista párt agrárpolitikája 1920— 1930. Budapest 1961. 3. RÉVAI J., Marxizmus és népiesség. Vál. tört. írások. Budapest 1966. 4. DR. BORSI E., Ptk 4 (1964); SZAKÁCS S., A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon 1945—1948. Budapest 1971. 5. RÁKOSI M., Építjük a nép országát. Budapest 1949, 7—16., 322—377. (Továbbiakban: RÁKOSI 1949.) 6. GERŐ E., Harcban a szocialista népgazdaságért. Budapest 1950, 357-426. Meg kell jegyeznünk, hogy a későbbi hibák egyik forrását abban is látjuk, hogy a beszámolót tartó Gerő Ernő a jobboldali opportunizmust tartotta főveszélynek, s ennek következtében a falusi politikában csak szavakban érvényesült a kétfrontos harc — mintegy fél évtizeden át. 7. RÁKOSI 1949, 293—295. 8. ORBÁN S., Ptk 1 (1970) 121. 9. Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának Archívuma (továbbiakban: MSZMP Sm. Biz. Arch.) 33. fond (továbbiakban: f), 8. csomó (továbbiakban: cs).