Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Közlemények - B.Perjés Judit Restaurátori feladatok a régészeti feltárásokon
В. PERJÉS JUDIT 309 veszélyeztető leletek megszilárdítására a kiemeléshez a következő eljárások alkalmazhatók: a) PVB 3%-os den. szeszes oldata. 28 b) Poliészter gyanta (Cataloy Paste nevű készítményt használja Brian J. Ford megerősítésre, ragasztásra és kiegészítésre is.) 29 c) Kafbamid gyanta alkalmazása (minden esetben végezzünk próbakötést: NH/.CI vízben oldva 0,75-10% között. Nedves tárgyakat jobb den. szfeszesen kezelni). 30 d) Tqluolban vagy methylalkolholban oldott PVAvgl permetezzük be, kibontás után a leletet. Hcf kíjyétel után még mindig törékenyek, 3—4 napig tartályban áztatjuk, mely toluolban oldott Be^ dacrylt tartalmaz. 31 e) Agyarak felvételénél jó az is, ha vékony gipszréteggel fogjuk össze, mivel később az könnyen (vízzel) eltávolítható. 32 3. Csontból készült tárgyak. — Általában nagyon gyenge állapotban kerülnek elő, mivel már sírbahelyezés előtt különböző behatásoknak voltak kitéve. E leletek (fésű, hajtű, íjmerevítő, tegez díszei, sótartó, tűtartó stb.) állapotuknak megfelelő kezelés és előkészítés után kerülnek a laboratóriumba. Ott esetleg újabb erősítés után kerülnek csomagolásra. Bőr A textíliákhoz hasonlóan a bőrből is csak kisebb darabkák, ritkább esetben összeállítható, ill. rekonstruálható (pl. övmaradványok, cipő-, csizmarészletek) kerülnek felszínre. Minden esetben ügyeljünk arra, hogy a helyszíni konzerválás megkezdése előtt tegyünk el egy darabkát vizsgálat céljára. A nedves állapotban előkerült bőrt úgy csomagoljuk, hogy a konzerválás megkezdéséig se száradjon ki. 33 G. Sztambolov foglalkozik részletesebben az ásatásokból származó bőrök tisztításával és megóvásával. Felvételhez 1-2%-os PVB oldatát ajánlja. 34 Növényi részek maradványai A természettudományos és technikai módszerek egyre nagyobb tért hódítanak a régészeti kutatásokban. 35 A régészeti növénytan legfontosabb elvi és konzerválási eljárásait már közreadták. 36 Ellentétben e leletek konzerválására korábban alkalmazott parafinos eljárással, 37 csak könnyen kioldható indiferens anyagokat ajánlanak. A parafinos eljárás roncsolja az anyag 28. ÉRY К., MK 1 (1965) 19. 29. BRIAN J. FORD., Prop 12 (1966) 106-110. 30. Szalay Z., a KMI Technológiai Osztályán elhangzott előadása. (1971). 31. WHEELER 1960, 185. 32. ERSFELD 1955, 24. 33. SZALAY Z., Müt 1 (1970) 159. 34. STAMBOLOV G., A bőr gyártása, pusztulása és megóvása ICOM Restaurálási Bizottságának plenáris tanácskozásán elhangzott előadása (1969) szeptember. 15-19, Amsterdam, szerkezetét, színét sötétíti, a ragasztást csaknem lehetetlenné teszi, a bomlást egy ideig lassítja, majd kémiai változás segítségével gyorsítja. 38 Textil Az előkerült legkisebb töredék is - ha alkalmas vizsgálatra - értékes adatokkal egészítheti ki a feltárás eredményeit. Mint tudjuk, nálunk a textil alig, vagy egyáltalán nem marad meg. Mégis a pontos ásatási megfigyelések és a helyszíni konzerválások szorgalmazásával egyre több töredéket tudunk összegyűjteni. 39 A textiltöredékek felvételénél fa vagy szarukéssel, csont vagy műanyag végű csipesszel dolgozzunk. Közvetlenül selyempapírba csomagoljuk, majd papírvattával kibélelt dobozba helyezzük. Az egészen kis darabokat üvegfiolába tegyük el. Nagyobb leleteket (pl. párta), ha szükséges, merevítő lapok közé helyezzük 40 és körberagasztjuk. Helyszíni konzerváláshoz olyan anyagot használjunk, amelyet a későbbiekben vízzel eltávolíthatunk: a) Modocoll 1,5 g/l-es vizes oldata 41 b) Nedvesítő és lágyítószer: glicerin 10% alkohol 30% desztillált víz 60% c) Fixáló appretura: első osztályú búzaliszt 1% zselatin 0,25% glicerin 2% alkohol 15-20% benzoesav vagy timol 0,1% desztillált víz 100%-ra egészítve A b) oldattal megnedvesítjük a textilt, a c) oldattal pedig fixáljuk. 42 Fa A földből előkerült faanyagokat szállítsuk minél előbb a múzeumi restaurátori laboratóriumba, mert laboratóriumi körülmények között biztosan és jobban megoldható a kezelésük. Szállítás szempontjából nem okoznak gondot a kisebb tárgyak vagy töredékek, ügyeljünk arra, hogy a szállítás olyan közegben történjen, mint amilyenben a tárgy az előkerülés előtt volt (nedves vagy száraz közeg). Az előkerült leletek másik részét képezik azok, amelyek nagy tömegük és gyenge állapotuk miatt helyszíni kezelés nélkül tovább nem szállíthatók (pl. 35 Методы естественных и механических наук в археологии. Москва 1963, 89. 36. SÁGI К.—FÜZES M., A régészeti növénytan alapelemei és néhány módszertani kérdése. Bp. 1966, 68, 37. Rkkönyv, 336. 38. FÜZES M., AÉ 89 (1962) 108-109. 39. FÜZES M., VMMK 1 (1963) 311-339. - FÜZES M., VMM К 2 (1964) 437-454. 40. MÉRI I., EM 49 (1944) 89. 41. Hajnal Lászlóné elhangzott előadása az MTA Régészeti Intézetében (1964. III. 24-én.) 42. DUDINA A. V„ CO 19 (1967) 37-54,
