Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Sági K. - Füzes M.: Újabb adatok a Balaton 1863 előtti vízállás tendenciájának kérdéséhez

258 SÁGI KÁROLY—FÜZES MIKLÓS 58. Rétegrajz Balatongyörökről. — Stratig raphia von Balatongyörök. A szépkilátói szelvény tőzegére kavicsturzás települt (58. kép), aminek legmagasabb szintje egyezik a tőzegszint felső értékével. A klimatikus kulminációval, az ún. ,,kis jégkorral" hozzuk ezt kapcsolatba. A megváltozott világ képét Takáts Sándor okleveles adatok alapján így összegezi:

147 ,,A gyakori áradások a gabonaföldeket eleinte buja legelőkké változtatták. Ember magasságú fű borító a sík területeket - írják a XVI. századi utazók! Lassan-lassan azonban a legelőket fölverte a nád és sás; a szép síkságok zsombékos, csádés hanságokká lőnek." Györffy István a XVIII. században is mocsaras, vizes környezetet állapíthat meg a Nagykunságban.

148 Bendefy László balatoni vízállásgörbéje szerint 113 m-nél valamivel magasabb víztükröt rekonstruál (I. 51. ábra) 1514-re vonatkozóan, Lázár deák térképe alapján. Be is mutatja Lázár térképének tavunkat ábrázoló részét (I. 45. ábra) és megjegyzi a képaláírásban, hogy Tihanyt szigetként ábrázolta. Tihany akkor sziget, ha az aszófői nyak legmagasabb pontját, ami Bendefy László szerint 109,8 m,

149 víz borítja. Amennyiben tehát Lázár deák térképe hiteles, úgy Bendefy László magas vízállása valóban igazolt. Bendefy László igazolni igyekszik tehát az említett térkép hitelességét. Anyagát a vörsi Máriaasszony-sziget középkori templomára alapozza.

1,10 Horváth László és Füzes Miklós bizonyította, hogy Bendefy László a templom rétegsorába keverte a „Bocsmány" alacsony szintjén húzott árok rétegsorát is és kémiai analízissel bizonyították, hogy a Máriaasszony-szigeti templomrom felett tőzeg nincs.

101 A ,,Bocsmány" időszakos elöntésű réti talaj",

152 melynek szintje 105,75-105,5 m értéken mozog. Említettük egyébként, hogy Csalog József két XV-XVI. századi putrit tárt fel a templomrom közelében a középkori falu anyagából, amely a magas vízállást önmagában is cáfolja. Horváth József a vörsi középkori templom életét igazoló okleveles adatok alapján ellenzi Bendefy László vörsi teóriáját.

1

'

3 Lázár deák említett térképe egyébként az egész országot ábrázolja, méretaránya 1 :1,200.000. A Balaton és környéke kis felület az említett térképen, aminek „eredetije eltűnt, egy 1528-ból származó fametszetű másolata maradt fenn".

154 A térkép méretaránya mellett a fametszés technikája is gátolja a részletek finomabb kidolgozását. Egyetérthetünk Cholnokyva 1,

1;и hogy a ,,régi térképek idétlen ábrázolásából semmiféle természettudományos következteést levonni nem lehet!" Tihany szigetesítésének gondolatát egyébként tökéletesen cáfolja С h о I n о к у,

156 aki a következőket írja: „Ilyenféle elárasztásnak azonban nyoma sincs, a félsziget nyakán tavi üledéket nem Máltunk." Néhány évtizeddel Lázár után, 1571-ben jelent meg Zsámboki János térképe, amelyen Tihany északnyugatnak kapcsolódó félsziget. „Mivel térképe csupán hat évvel Kanizsa eleste után jelent meg, feltehető, hogy azokban az években átmenetileg valóban nem volt túlságosan magas a tó vízállása" mondja Bendefy László.

157 Nem értjük, mi köze Kanizsa elestének a tó vízállásához? Kanizsa vára egyébként nem 1550-ben, hanem 1600-ban került a török kezére.

1,18 Zsámboki János szerintünk az első, aki megközelítően helyesen rajzolja a Balatont, a valóságnak megfelelően félszigetként ábrázolva Tihanyt. Félsziget Tihany Ciacomo Contelli di Vignola 1636-ban megjelent térképén is. „Kétségtelen, hogy a vízszint ekkorra már lecsökkent" mondja a térkép nyomán Bendefy László.

09 Szerintünk az említett adatokból vízállásingadozásra nem következethetünk, csupán a térkép és a valóság viszonyának arányára. A XV-XVII. században vallum védte Tihanyt a félsziget nyakánál. Mikoviny Sámuel 1740 körüli térképén jól látható a 147. TAKÁTS S., GSz 5 (1898) 545. 148. GYÖRFFY I., Nagykunsági krónika. Bp. 1955. 149. BENDEFY 1969, 114. 150. BENDEFY 1969, 47. 151. FÜZES—HORVÁTH 1971, 494. 152. FÜZES—HORVÁTH 1971, 496. 153. HORVÁTH 1970, 41—48. 154. Magyar Életrajzi Lexikon II. Bp. 1969, 46. 155. CHOLNOKY 1918, 6. 156. CHOLNOKY 1918, 6, vö.: közölt térképpel. 157. BENDEFY 1968, 73. 158. CENNERNÉ WILHELMB G., NaTME (1972) 69. 159. BENDEFY 1969, 77.