Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - K.Knézy Judit: A favázas lakóházépítkezés emlékei a Belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben

226 KNÉZY JUDIT lések, stb. által annyit emlegetett sövényépületekkel ka pcsolatban a hivatalos szervek következetesen alkalmazták-e a terminológiát, s a nép által „föcskerakásos""-nak nevezett karóval rögzített, ugyancsak favázas épületeket ugyanígy jelölték, vagy csak „faház", „faépület" stb. megjelölésével. Ezért kérdéses, hogy Csökölyön és környékén a máig, vagy a közelmúltig fennmaradt karóval rögzített favázas házak a sövényfalúakhoz képes az adott időszakban előrelépést jelentenek-e, s ezzel a XIX. század közepétől végbement változások tükrözői, vagy egy már előbb is gyakori falkészítési eljárás töretlen folytatói Belső-Somogyban. Mindenesetre az általunk vizsgált négy községben az elmúlt 5 évben egészében meglevő sövényfalú házat már nem találtunk, csak gazdasági épületet. Már Jankó János leírása is megtévesztő az Ezredéves Kiállításon bemutatott csökölyi házzal kapcsolatban, amikor ezt írja: „Az ily alaprajzon felépült ház anyaga majd fecskerakás, majd favázas sövényfalra vert anyag . . ."

78 Mindenesetre Nagy József, mint leggyakoribb házépítési technikát 1910-ben csak a karóval rögzített favázas sárfalat írta le.

79 A sövényfal erősebb, mint a csak karóval rögzített. Valószínű, mindkettő elterjedt lehetett vidékünkön előbb is, csak az építési technika hanyatlásának időszakában a gyengébb falú, de kevésbé munkaigényes módszer vált elterjedtebbé (ugyanis a fáradságos fonás elmaradt belőle) és nemcsak a rangosabb lakó, hanem később a gazdasági épületeken is. Helyi, illetőleg belső-somogyi sajátosságnak tűnik ez a jelenség, hogy elég nagyméretűek a konyhák, sőt néhol nagyobbak, mint a szoba. Seemayer Vilmos Dél-Somogyból Berzencéről állítja, hogy a berzencei konyha nagyobb volt, mint a szoba.

80 Az általunk vizsgált négy községre vonatkozóan ezt kategorikusan kijelenteni nem lehet, mert csak néhány adat van a nagyobb méretű konyhára és a kisebb méretű szobára. Viszont a konyhák nagy mérete tette lehetővé azt a XX. századi változást, hogy a régi füstöskonyhákból egy külön füstölő helyiséget választottak le. Helyi jelenségnek tűnik, bár csak arról van szó, hogy legtovább Csökölyben és 77. JANKÓ 1902, 184. a Balaton mentén a tisztán sárból és szalmából gyúrt gombócokból rakott sárfalat nevezi így helyi népi terminológiával. 78. JANKÓ 1897, 16. Nem tudni mit ért itt „fecskerakás"on, valószínű, itt már nem a Balaton melléki, hanem a belső-somogyi népi terminológiáról van szó. 79. NAGY 1910, 22. 80. SEEMAYER V., NÉ 25 (1933) 52. 81. Csököly, Gige és Rinyakovácsi szőlői Bárdudvarnok Kisbajomban maradtak fenn a teljes kontyolt, illetve farazatos sátortetejű lakóházak, mint annak a kornak hírmondói, amikor még nem voltak utcák és nem törekedtek az utcafront díszesebbé tételére, s a téglaépítkezés és a vele együttjáró csúcsfalas lezárás (nyeregtető) sem volt még ismert. Még községenként is van eltérés. Kisbajomban egyetlen előlpitaros épületet találtunk csak, a többiek csak hosszanti oldalukon pitarosak, és ezt elől pitarfal zárja le. A zsuppos lakóházakból legjobb Csökölyben maradt fenn és a legtöbb változatot — már lakosságának számszerű fölénye, sajátos hagyományőrző és továbbvivő tehetséges folytán is ez a község mutatott fel. A paraszti ácsmunkáknak remekeit találjuk itt a faragott pitaroszlopoktól a fejfákig, fazáraktól a házilag készült keményfa bútorokig, kisméretű hordókig, felöntőig. Rinyakovácsiban egyedülállónak tűnik a Petőfi u. 2. sz. talpas ház utcai sarkánál a kerek oszloppal való megerősítése. Kutatásaink során ilyennel nem találkoztunk. Viszont itt általános helyi szokás volt a tető csúcsára zsuppból babaszerű címert, Marinkát tenni. A helyi sajátosságok az általános megyei, illetve dél-dunántúli fejlődés vonalába illeszkedve, azt gazdagítva jelennek meg. Ilyen tendencia pl. a keményfa mennyezetek, ajtók, ajtó és ablakkeretek, kicserélése puhafára, a kémények megjelenése, téglakemencék térhódítása a XIX. század második felében, később a tégla és tömés épületek általánossá válása, a láncon lógó bogrács helyett katlan alkalmazása. Figyelemre méltó jelenség, hogy a jó épületfát tartalmazó erdőkkel nem rendelkező négy községben is milyen sokáig fennmaradt a faépítkezés, s a vele kapcsolatos technikai ismeretek, még ha a faanyagot a környező vidékekről kellett is beszerezniök. Azonos fejlődési ütem mellett bizonyos gazdasági'

41 és társadalmi

82 kapcsolatok is magyarázzák pl. az építkezésben is megnyilvánuló sokféle egyezést a zselici falvakkal. Többek között a faanyagot is sokszor a zselici erdőkből kellett szállítaniok. Az előttünk álló népi műemlékvédelmi és megőrzési feladatok e hasonlóságok, egyezések további kutatására, a táji eltérések további feltárására ösztönöznek munkatársaimmal együtt.

8

' Knézy Judit határában voltak, a vásárok révén áru- és cserekereskedelem bontakozott ki pl. lenfonalat, lenvásznat szívesen cseréltek a csökölyiektől a zseliciek. 82. Házassági kapcsolatok főként a reformátusok között. 83. E helyen mondok köszönetet a Somogy megyei Tervező Vállalat munkatársainak, névszerint Szabó Tünde, Karmpis Miklós építészmérnököknek, Magyar Gabriella műszaki rajzolónak a felmérések rendelkezésemre bocsátásáért, és Lantos Miklós fotóművész-építésznek a fotók elkészítéséért.