Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Benke József: Termelőszövetkezeti mozgalom Somogyban, 1948-1956

170 BENKE JÓZSEF Az 1950/51, valamint 1951/52 fordulóján megindult kampányok „eredményeihez" hasonló 1952/53 fordulója. Bár egy 1953. március 21-én kelt jelentés elismeri, hogy az ,,ez év első negyedévi fejlesztés a termelőszövetkezeti mozgalom vonalán nem volt olyan lendületes, mint az elmúlt évben, ami nagyban betudható annak, hogy a dolgozó parasztoknak vetőmagjuk sem volt, így nem engedtük, hogy belépjenek."

43 Az egyes jelentések, összegezések adatai között meglevő rendkívül nagy különbségek, a valóságot megszépítő adatok mellett meg kell jelölnünk olyan tényleges, a statisztika törvényeinek megfelelő adatbázist, amelyek a valóságot a leginkább megközelítik. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy 1948tól 1953. december 31-ig - június 30-án és december 31-én - milyen tényleges adatokat mutattak a somogyi termelőszövetkezetek. (I. táblázat.) A Megyei Pártbizottság és Tanács mezőgazdasági osztályai jól látták - mint már korábban utaltunk rá - a termelőszövetkezetek munkájának gyengeségeit, s azokat a tényezőket, amelyek ezt előidézték: a munkaerőhiányt, a gépesítés alacsony színvonalát,

44 az anyagi érdekeltség hiányát,

45 a szervezetlenséget,

46 és a laza munkafegyelmet.

47 Mint láttuk, az első években (1948-ban és 194943. Uo. 33. f. 455/a es. E jelentés szerint 1953. március 18-án „343 termelőszövetkezetben 16 877 család (amelyből 9252 középparaszt) és 28 236 tag volt, akik összesen 157 760 holdat (amelyből 136 238 a szántó) műveltek." Uo. 44. Elsősorban nem is az egy erőgépre jutó földterület aránya, hanem az erő- és munkagépek rendkívül alacsony teljesítőképessége, valamint a hozzánemértés. „Pl. a gyékényesi Győzelem-nél a csurgói gépállomás aratógépe . . . hat embert foglalkoztatott és két nap alatt 3 kat. hold árpát vágott le. Ugyanilyen lassú tempóban dolgozott a balatonkiliti gépállomás aratógépe az ádándi Petőfi téeszcsénél, ahol egy hét alatt 10 kat. hold ősziárpát vágott le . . . A kereki gépállomás ... a nagycsepelyi Új Élet termelőszövetkezetnél 19 kat. hold ősziárpát több mint egy hétig aratott" — olvashatjuk a KSH Somogy megyei Igazgatósága „Jelentés a termelőszövetkezetek működéséről" című összefoglalójában. 45. Uo. 46. Előfordult, hogy volt a megyében olyan téesz, ahol néhány hold jutott mindössze 1 dolgozó családtagra (pl. a bolhói Ságvári-ban és a drávaszentesi Törekvés-ben alig 3), viszont voltak olyan téeszek, mint pl. a belegi Virágzó Föld, ahol egy tagra több mint 40, vagy pl. a szenyéri Lenin, ahol egy tagra 30 hold szántó jutott. MSZMP Sm. Biz. Arch. 33. f. 455/b es. 47. 1952-53-as gazdasági évben „a növényápolási munkákban megyénk eddig soha nem tapasztalt módon lemaradt. Lemaradtak téeszeinknél is . . . A zákányi Győzelem tszcs 32 kat. hold kukoricáját, a somogycsicsói Béke és Bástya kukoricáját egyszer sem kapáltak meg..." A munkafegyelem alapvető feltétele: „a vezetőség vegyen aktívan részt a munkában, mert a tagság elvárja a vezetőségtől a vele való együttérzést és a közös munkát." Az MDP Somogy megyei Bizottsága többször is foglalkozott a meglazult munkafegyelemmel, így pl. 1952-ben és 1953-ban is. 48. A megye 305 termelőszövetkezetéből 104 kérte felbomlását, azonban néhány hetes gondolkodás után ben) földnélküli és egy-két holdas parasztok alakítottak szövetkezeteket, s miután az általuk létrehozott gazdaságok nem lehettek — a fentebb vázolt hiányosságok miatt — a szocialista nagyüzemi gazdálkodás példái: a középparasztság mind nagyobb tömegű beszervezésével akarták (különösen 1951től) a szövetkezeteket gazdaságilag és politikailag megszilárdítani. Mint a táblázatból láttuk, 1953 nyarán volt a középparasztság aránya a legnagyobb (míg országosan a középparaszti családok száma az összes családok számának egyharmada, addig Somogyban több mint fele volt.) ,t A számszerű fejlesztést előtérbe állító politika mellett szükségszerűen szorult háttérbe a nagyüzemek szervezeti megerősítése. A gazdasági helyzet romlását nagymértékben befolyásolta — az objektív és szubjektív feltételek hiánya mellett - a rendkívül rossz 1952-es gazdasági év is. A kialakult helyzeten változtatni kellett, azonban az 1953-as kormányprogram — éppen előkészítetlensége következtében — meglepetésként hatott. A viszonylag kedvező 1953-as év, valamint a kormányprogram által nyújtott kedvezmények erősítették a szocialista nagyüzemeket, s ezzel pillanatnyilag meg lehetett akadályozni a nagyobb arányú felbomlásokat, kilépéseket.

48 A megye termelőszövetmintegy 20 csoport kérelmét visszavonta. Hiba volt, hogy a kormányprogram megjelenése után a partes az állami szervek nem kellő következetességgel láttak a csoportok erősítéséhez és az ellenséges elemek elávolításához. A legtöbb probléma természetesen az előzményekben keresendő: a tagság nem érezte magáénak a közöst, hiszen a csoportok tevékenységének minden fontosabb mozzanatát a megyei és járási tanácsok szabták meg. Az új kormányprogram kihirdetése után különösen nagy volt a feloszlott csoportok száma a kaposvári (23), a tabi (14), a nagyatádi (12), és a csurgói (10) járásban. 1953. december 31-én a téeszek száma 74,4°/o-a volt az 1953. szeptember 31-inak. A negyedik negyedév folyamán Somogyban 73 csoport oszlott fel. Lényegesen nagyobb arányú csökkenést mutat a téeszek ossz-, ill. szántóterülete: december 31-én az előbbi 45,4, az utóbbi 44,2%-a a szeptember 30-inak. Mind a szövetkezetek szám-, mind a közös földterület arányánál nagyobb mértékben csökkent a téeszek család- és taglétszáma. 1953. december 31-ére — szeptember 30-ához viszonyítva — 42,2 százalékra. Első látásra úgy tűnik, hogy az össztagságénál nagyobb mértékben csökkent a középparaszti tagság aránya (37,2%). Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a középparasztokkal szembeni erőszak sokkal nagyobb mértékű volt 1951től: 1950. június 30-ához viszonyítva 1953 közepére 4605%-ra nőtt arányuk a megyében, míg az egyéb szociális kategóriáké 647%-ra; ezzel szemben 1953 utolsó negyedében a somogyi téeszek középparasztságának 62,8%-a lépett ki az egyéb szociális kategóriák 52,8°/o-ával szemfben. Ugyanígy országosan: Somogy mellett Csongrádban, Szabolcsban, Szolnokban, Békésben volt a legnagyobb arányú 1951/1952-ben a fejlesztés, a kilépések is itt voltak a legnagyobb mértékűek. Azokban a megyékben viszont, ahol a fejlesztés nem volt olyan ütemű (pl. Fejér, Pest, Győr-Sopron, Komárom és Tolna megyékben), ott 1953 végén, 1954 elején több tagot találunk, mint 1951-ben (sőt 1953 közepéhez képest a