Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Benke József: Termelőszövetkezeti mozgalom Somogyban, 1948-1956

168 BENKE JÓZSEF kon belül is a III. típusú, legfejlettebb gazdaságok létrehozását szorgalmazta

21 annak tudatosításával, hogy ezek szervezését nem szabad kötelezővé tenni, mert az ,,l. és II. típusok az előiskolát jelentik a dolgozó parasztság számára".

22 A téeszek megszilárdítását a pártbizottság elsősorban nem gazdasági, hanem politikai kérdésnek tekintette. Ennek érdekében a legfontosabb feladatnak tartotta a téesz-pártszervezetek létrehozását,

2

'

1 megfelelő párttitkár és elnök választását,

25 az osztályellenség elleni harc kibontakoztatását és az osztályidegen elértpek eltávolítását

2

^ a csoportból. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését szolgálták az agitációs napok és kampányok,

27 mintatermelőszövetkezetek látogatása (az egyénileg gazdálkodó parasztok számára) stb. A szövetkezeti mozgalmat filmek, propaganda-kiadványok és sajtó útján is népszerűsítették (a szövetkezetek melletti agitációt összekapcsolták a mezőgazdasági munkák elvégzésére buzdító agitációval is.)

28 Az 1949 második felében elért eredmények hatására a megyei pártbizottság még nagyobb feladatok megvalósítását tűzte maga elé a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése területén. Mint idéztük, meghatározta a fejlesztés irányait: „1950 őszéig 40%kal, a fejlesztési szakasz bezárásáig pedig 80%-kal" akarta a tervet teljesíteni. Ezek az 1949-ben kidolgozott irányszámok azonban 1950 őszére rendkívül szerényeknek tűntek nem utolsó sorban a Központi Vezetőség 1950. május 27-i határozata „miatt" (amely kimondta, hogy a községek 80-90%-ában legyenek termelőszövetkezetek, s ezzel egyidőben „meg kell kétszerezni az ősz folyamán a termelőszövetkezeteket és a taglétszámot"): az 1950. július 1-i 1339 család-, illetve 2288 taglétszámot október 10-ig 3136-ra, illetve 5104-re emelték (ami a 40%-os arány helyett közel 240%-ot jelent). 1950 őszén ez a létszám stabilizálódott, s a nagyarányú felfejlesztés 1950/51 télutóján, tavasz elején történt: az 1951. január 2-i 3736 család, illetve 5900 tag helyett 2 hónap múlva, március 5-én már 10 246 családot és 16 183 tagot találunk a megye 287 termelőszövetkezetében. A fejlesztési szakasz lezárulásáig a tervezett 80% he21. Uo. 33. f. 455/b. cs. 22. ,,Az őszi fejlesztés terén betartottuk a lenini önkéntesség elvét, azonban a dolgozó parasztok politikai színvonalát nem vettük figyelembe, és a fokozatosság elvét nem tartottuk be. Volt olyan község, pl. Somogycsicsó, ahol 18 család meg akarta alakítani az I. típusú téeszcsét, amire azt mondtuk, hogy vagy a III. típusú, vagy semmi. Igy aztán nem lett semmi." Uo. 33. f. 136. cs. 23. Uo. 33. f. 81. cs. 24. Uo. 33. f. 455/a és 455/b cs. 25. Uo. 26. Uo. 33. f. 15. cs. 27. Uo. 33. f. 455/a cs. 28. A Somogyi Nopló, illetőleg a Somogyi Néplap szinte minden számában találkozunk a termelőszövetkezetek szervezésére, s az aktuális mezőgazdasági munkákra vonatkozó cikkekkel. 29. MSZMP Sm. Biz. Arch. 33. f. 136. cs. lyett tehát majdnem 800%-kal teljesítették túl a tervet — s ez az országos szervek előírásaihoz képest még mindig lemaradást jelentett.

20 Az 1951 eleji nagy felfejlesztések után is elsőrendű feladatnak tekintette (pontosabban: kénytelen volt annak tekinteni) a megyei pártvezetés újabb csoportok alakítását „a most folyamatban levő tavaszi, majd később a nyári növényápolási munkák mintaszerű elvégzése" után. „El kell érnünk azt, hogy a megyénk területén is újabb termelőszövetkezetek alakulásához már most, a tavasz és a nyár folyamán előkészítő bizottságok jöjjenek létre hogy ezeken keresztül tudjuk megteremteni az őszi alakulások élőfeltételeit . . . még nagyobb lendülettel még nagyobb elszánt akarattal fogunk hozzá az egyre élesedő osztályharc közepette azoknak a feladatoknak a megvalósításához, amelyet tőlünk a párt és dolgozó népünk elvár."

3

" Az óriási ütemű fejlesztés idején a jobboldali opportunizmus főveszélyként való megjelölése szükségszerűen vonta maga után a Központi Vezetőség Szervező Bizottságának 1951 augusztusi határozatát a termelőszövetkezetek fejlesztéséről: „A termelőszövetkezetek fejlesztésénél mindenütt lemaradások vannak. Ezeket a lemaradásokat be kell hozni a Járási Pártbizottságoknak, alapszervezeteknek. Ki kell választani a súlyponti községeket. A szervezést sürgetni kell. Ki kell használni az időt a tagosítás

31 ideje alatt, mert a súlyponti községek nagy hatással lesznek a környező falvakra."

32 A Központi Vezetőség szerint a jobboldali elhajlás veszélye abban is megmutatkozik, hogy „a termelőszövetkezeti csoportok tagjai még nem eléggé fejlettek ahhoz, hogy az állam által nyújtott gazdasági támogatást ne úgy fogják fel, mint nyerészkedési lehetőséget."

33 A valóságos veszély azonban a baloldaliság volt. Mindenekelőtt a versenyszerű szervezés.

34 Ez alapvetően meghatározta a csoportok alakulásának és funkcionálásának minden körülményét. A negatívumok között kell megemlítenünk azt, ami a Somogy megyei Termelőszövetkezeti Csoportok Első Megyei Konferenciáján már 1949 novemberében felmerült, 30. Uo. 33. f. 455/b cs. 31. A tagosítások mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének nagyon fontos velejárói, nélkülözhetetlen feltételei voltak, hiszen a termelőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok földjeit csak így lehetett nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas táblákba összevonni. Racionális gondolkodást nemcsak nagy-, de kisüzemi körülmények között sem lehet szétszórt birtokparcelákon folytatni (1950-ben a 82 tagosítást kérő csoport 13 400 holdas ingatlana több mint 4400 darabban volt). Az első két évben, 1949-ben és 1950-ben a téesz-mozgalom fejlődésének üteme szabta meg a tagosítások ütemét, ez után (különösen pedig 1951 — 1952-ben) a tagosítások szabták meg a téesz-mozgalom fejlődésének ütemét. 32. MSZMP Sm. 3iz. Arch. 33. f. 455/a cs. 33. Uo. 33. f. 81. cs. 34. Uo. 33. f. 455/a cs.