Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.
146 ANDRÁSSY ANTAL kaposi, illetve a kaposvári járás nemzetőreivel, valamint a környék parasztjaival az ellenséget körülzárták, majd megrohamozták. Az első összecsapáskor elesett 37 császári katona, fogságba pedig 110 fő került. Másnap 116 halottat számoltak össze, valamint a foglyok száma is 230-ra emelkedett. Zsákmányul 201 fegyverrel, ruhával és élelmiszerrel megrakott szekér is a gerillák kezére jutott. 106 Sajnos az összecsapás a magyarok közül is áldozatot kívánt. Hősi halált halt a polányi nemzetőrszázad őrvezezetője, Friss Balázs, ötgyermekes geszti lakos, valamint két másik társa is, akik az ellenséget a látrányi erdőben üldözték. Valamennyiöket kdtonai tisztességgel eltemették. 107 A foglyokat és a szekereket most is Keszthelyre szállították. 108 A hónap végén a megyében ,, . . , a nép dühe által meggyilkolt és kiirtott elleneink száma az ezret felül haladia" - jelentette Mérey alispán az Országos Honvédelmi Bizottmánynak. A fogságbaesettek száma a fentieknek legalább a kétszerese volt. Roboz István félévszázad múlva írta, hogy Kempen vezérőrnagy ,, . . . különösen sokat vesztett emberekben a mezőföldön, hol a gabonavermek tele voltak hányva holtestekkel és fegyverekkel." m Az ellenforradalmi fegyveresek és a hadtápot szállító horvát fuvarosok között különbséget és sorsukkal kapcsolatban egyértelmű intézkedést kellett tenni. Október elején a megyei bizottmány elítélte a szekeresek megölését. Ök a .Jellasics által előidézett legszerencsétlenebb és legembertelenebb háborúnak önkéntelen áldozatjává váltak. m Szeptember utolsó napjaiban a népfelkelés eredményeként a somogyiak Siófoktól Kanizsáig minden utat ellenőriztek, és ha szükséges volt, a falvak közös összefogással többszázfőnyi ellenséges csoportokat is szétvertek. Mérey alispán október elsején Csányi Lászlónak azt jelentette, hogy „Somogy megyén keresztül (a) kanizsai vonalon minden összeköttetése az ellenségnek megszűnt." m így az ellenségnek a hátamögötti területe teljesen bizonytalanná vált, és további utánpótlást nem várhatott. Szeptember végén, Jellasics pákozdi vereségével pedig Somogyban az ellenséges főveszély megszűnt. A pákozdi táborban Tallián Károly parancsnokkal ott volt a somogyi önkéntesek zászlóalja is. 112 Jeli asics futása után, október 17-én került sor a Székesfehérvár felé előrenyomuló Roth-féle hadtest ozorai kapitulációjára. Ekkor mintegy 5000 somogyi nemzetőr és népfelkelő a Sió vonalánál a visszavo106. VARGA 1953, 115. 107. SmL Közig. biz. 1848. И844. Folly József nemzetőr százados jelentése. 108. Somogy, 1848. október 23. Somogymegye, 1848. november 4. Belföldi Hírmondó, AH 1848. október 18. 109. ROBOZ I., Somogy 53 (1898) február 27. 110. SmL Közig. biz. iratai 1848. 1844. 111. VARGA 1953, 116. 112. SmL Közig. biz. iratai. 1848, 1840. 113. Í'ORVÁTH Á., TTmT 1 (1968) 122—123. SPIRA GY„ nuló ellenség útját lezárta. Az V. somogyi nemzetőr zászlóalj, jórészt az igali járásból, Zichy őrnagy parancsnoksága alatt, október 5-én Hidvég körül védelembe rendezkedett be. Előzőleg az ő embereivel szedte fel a Sión levő hidakat, így a stratégiailag fontos, ozorai hidat is. Az állandó esőzés miatt megduzzadt Sión, Roth hadteste nem mert másutt átkelni, és amikor meggyőződött a bekerítéséről, letette a fegyvert." 3 Ezzel tulajdonképpen 1848 őszén a megye részéről Jellasics üldözésének első korszaka lezárult. A megye déli részén szeptember utolsó ; napjaitól az őrszolgálatot végző szigetvári járási nemzetőr zászlóalj (három század: Szentbalázs, Szerdahely, Hárságy) Hegyessy helyettes őrnagy parancsnoksága alatt, és a babócsai járási zászlóalj (Barcs, Darány, Vízvár, Tarany, Nagyatádi századok) 8 naponként váltott szolgálatot teljesítettek. A megyei bizottmány szeptember 27-i ülésén pedig elrendelték, hogy a főtábor megsegítésére a megyéből Palocsay József őrnagy parancsnoksága alatt elindíth'ptók a nagykorpádi, a kutasi, a csökölyi, a gigei, a babócsai, a görgetegi, a kadarkúti, a kálmáncsai, a csokonyai, a szentbalázsi, a szerdahelyi, a hárságyi, és a nagybajomi nemzetőr századok. A többi század itthon maradt és gr. Somsich József őrnagy parancsnoksága alatt a megye ,,belbátorsága vagy a portyázó ellenség! csapatok rabolása (í) tekintetéből" vigyázott. 114 Ezután a Muraközben Jellasics hadainak maradványát, Nugent vezérőrnagy seregét kellett szétverni. Az itt működő Perczel hadtestben november közepén *a 647 főnyi somogyi nemzetőr zászlóaljon kívül, 4 215 fő önkéntest is ott találjuk. 115 Az október—november hónapok a megye életében egy katonailag nyugodtabb korszakot jelentettek. Viszont az osztályellentétek most újból előtérbe kerültek.-A szőlődézsmát ugyan az ellenforradalmi betöréskor eltörölték, de a földesúri földek fennmaradása, és a földnélküliek földvágya továbbra is szunynyadó vulkánként ott munkált. A külső hódító, az ellenforradalmi hadsereg egyelőre nem veszélyeztette a szülőföldet. A hazát megmentő parasztok és zsellérek tízezrei látták futni és elpusztulni az ellenséget. A szülőföldet tudták védeni immár, de a magyar uralkodó osztálytól jussukat követelni egyelőre még gyengék voltak. Andrássy Antal A magyar forradalom 1848—49-ben. Bp. 1959. 280— 282. 114. SmL Kzgy. jkv. 1848. szeptember 27. 1828, 801—803. 115. GYALÓKAY J., HK (1929) 379. * A dolgozat megírása után jelent meg ARADI PÉTER tanulmánya: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán, Kaposvár. 1972. A tanulmányt kiegészíti, illetve folytatja időrendben az itt közölt dolgozat. (Szerk.)