Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.
SOMOGY MEGYE 1848 ŐSZÉN 137 3,2%-a, illetve 19,2%-a volt. A vagyonosabbak közül 25 haszonbérlőt (1,6%), 11 tiszttartót és 8 ispánt mentesítettek. Ezenkívül orvos, ügyvéd 8 fő, tanítójegyző 22 fő, és ezenkívül 16 megyei tisztviselő mentesült a szolgálat alól. Az összeírt nemzetőröknek a megyei felmentettek 10—12%-át is kitették. A felmentettek indokai mutatták azt, hogy milyen nehéz volt egy-egy nemzetőrszázadot összeállítani. De ugyanakkor, hogy az összeíró bizottság mennyire felületesen végezte munkáját az is látható volt. A cenzus alatti összeírt és felmentett nemzetőrök a következők voltak 1848. augusztus 7. és szeptember 8. között: fő % 1/4 telkes (osztatlan) 69 4,4 Ennél kevesebb (osztatlan) 190 12,0 zsellér 109 6,9 kevés, vagy nincs vagyona 209 13,2 Egy házból többen voltak nemzetőrök 151 9,6 idős, 50 éven felüli 31 2,0 testi hibás, beteg 65 4,1 összesen felmentett 824 52,2 [gy az 1579 felmentettből 824 cenzus alatti, az összes mentesítetínek 52,2%-a volt. 34 A császárpárti, az ellenforradalmi egyének a legkirívóbb felmentesítési indokokkal mentesültek. Bergel József kaposvári orvos, ki ,,töhb uraságok szegődött sebésze, nehogy ezeknél kötelességét elmulasztva kenyerét veszítenie keljen a nemzetőrségből magát kihagyatni kéri". Augusztus 9-én még nem merték felmenteni, de két hét múlva beteget jelentett és a Dráva-vonalon levő beteg nemzetőröket otthagyta. 30 Tompos Farkas drávaszentmártoni lelkész pedig a papi foglalkozásával össze nem egyeztethető nemzetőrség alól kérte felmenteni magát. Később a forradalom és Kossuth ellen lázít, majd 1848 szeptemberében Jellasicsért imádkozik. 36 Tallián János megyei főügyészt is felmentik „betegeskedés, s hivatalos elfoglaltsága miatt". 1849 őszén Tallián Já34. SmL 1848. augusztus 7—szeptember 8. fiók-biz. ülés jegyzőkönyvei. A fenti időben 24 alkalommal tartottak ülést, ahol 1579 főt mentesítettek, 1249— 1449. oldal. 35. Bergel dr. azonos a 31. jegyzetben idézett könyv szerzőjével. 1848—49-ben császárpárti ellenforradalmár. Különösen Noszlopy Gáspárra haragudott. Viszszaemlékezése megbízhatatlan, összekeveri 1848 őszének eseményeit 1849 tavaszával, lm. 30—33. oldal. A felmlntésére lásd. SmL. 1848. aug. 9. és 27-i fiókbiz. ülés jkv. 31. és 620., 1262. és 1401. 36. SmL 1848. június 23. fiók-biz. ülés, 1106. 37. SmL 1848. augusztus 27. fiók-biz. ülés, 549, 1386. nos pedig a megye császári biztosa volt. 3 ' A lakóhelytől távoli nemzetőri szolgálat a kívánalmaknak és a hozzáfűzött várakozásnak nem felelt meg. A várható ellenséges támadás kivédésére a miniszterelnökség augusztus 13-án elrendelte a megyének, egy 2000 fős ún. mozgó nemzetőrség kiállítását. Az augusztus 19-i bizottmányi ülés a járásonkénti elosztást a következőkben állapították meg. A középponti járás 111, a szigetvári járás 307, a kaposi járás 303, a babócsai járás 381, az igali járás 441, a marcali járás 459 fős kivetést kapott. 38 A rendszeres katonai kiképzés a mozgó nemzetőrségnél a minőségi hadrafoghatást segítette. 39 A megyei fiókbizottmány augusztus 26-án tárgyalta a kiállítandó nemzetőrség költségkihatásait. Ekkor a személyenkénti felszerelést 20 Ft 54 krajcárban állapították meg. A napi 4 kr. pótlékpénzzel együtt a 2000 fő háromhónapos fenntartása a felszerelési kiadásokkal együtt 53 000 forintot tett ki. Ezt a hatalmas összeget a megye csak újabb adókivetéssé! tudta biztosítani, melynek jelentős része a birtokos parasztságra hárult. 40 Ennek ellenére a fenti nemzetőri szervezési forma népszerű volt. Elsősorban a vagyonos parasztság nyugodott meg, mivel ezután nem kellett elhagynia községe határát. Az önkéntesek közé most a vagyontalanok, a zsellérek és az iparoslegények is beállhattak. Jellemző, hogy a megyei bizottmány a 2000 főt először a volt nemzetőrökből, azaz a cenzussal rendelkezők közül óhajtotta kiállítani. Ebben a szellemben utasítják el a magyaregresi önként jelentkező téglavető és szolgalegényeket. Mivel a nemzetőrök között korábban nem lehettek a ..téglavetők, s szolgákból kiállított egyének el nem fogadhatók." A fenti indokra csak azért volt szükség, hogy kifogással éljenek a jelf"-* kező proletárokkal szemben, azaz ne adjanak fegyvert a kezükbe. A balatonújlaki negyedtelkes szőiőHrtokosokat viszont besorozták. 41 Már a megyében a 2000 önkéntes nemzetőrség felét kiállították, írja Börötzffy szolgabíró, addig ,, . . . nem a legnagyobb lelkesedést mutatja a haza iránt kerültem." 1 '' 1 Az 1848. november 2-i bizottmányi ülésen Mérey József első alispán jelentette, hogy a 2000 főnyi önkéntesből sikerült 1106 főt kiállítani, akik közül 668 főt a pandorfi táborba küldött. 43 A Jellasics-féle betörés előtti napokban a megyei és a fiókbizottmány tevékenységének és hivatásának a mélypontján volt. A készülő ellenforradalmi tá38. SmL Kzgy. jkv. 1848. augusztus 19. és szeptember 3. 680. és 1710., 719—721. és 733—734., valamint a megyei közig. biz. iratai. 1710. szám. 39. URBÁN A., H К 3-4 (1958) 139—149. 40. SmL 1848. augusztus 6. fiók-biz. ülés, 99—101, 1234—1235. A számvevőszéknek elrendelik, hogy az ,, ; . . eddigi kulcs s osztályzat szerént birtokaránylag mind az allodiális, mind pedig volt úrbéri telek birtokokra helységenként, s pusztánként vesse ki." 41. URBÁN 1958. 147., valamint SmL 1848. szeptember 1. fiók-biz. ülés, 779—783, 1434—1435. 42. CSER J., Somogy 36 (1899) március 12. 43. SmL Kzgy. jkv. 1848. november 2. 1874, 823—825.
