Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

138 ANDRÁSSY ANTAL madás előestéjén a politikai front, így a katonai is, egyre jobban megkülönböztethető lett. A főnemesek, a nagybirtokosok nyíltan hirdették, hogy a feudális szolgáltatások maradványait nem óhajtják eltörölni. Hochreiter Ambrus másodalispán - aki korábban a nemzetőrség pénzügyeiben tevékenykedett -, augusztus végétől október közepéig az ügyekben nem vett részt. Az adó behajtásával késlekedett. Nem véletlen, hogy Hochreiter 1850-ben, a megye császári biztosa lett. Noszlopy Antal szerint ekkor nyíltan kimonta, hogy ,,inkább akarom a nyugalmas szolgaságot, mint a zűrzavaros szabadságot".^ Szeptember elején a drávai vonalon állomásozó nem önkéntes nemzetőröket több meglepetés is érte. Az első, a napidíj elmaradása volt. A leghangosabb pénzkövetelők a napi 1 forintért szolgáló tisztek és altisztek voltak. A nemzetőrök között is voltak hangadók, de egyelőre vártak. A szigetvári járási zászlóaljban elterjedt az a téves hír, hogy a „kiállítók állomásozni nem tartoznak ezután másutt, mivel a határvonalat az önkéntesek fogják őrizni". A fiókbizottmány szeptember 5-i ülésén ez ellen erélyesen tiltakozott, és semmilyen helyváltoztatást nem engedélyezett.

40 A megyei bizottmány még a szeptember 11-i ülésén — amikor a Jellasics elleni somogyi védelem Barcsnál felbomlott -, úgy határozott, hogy a 2000 főnyi önkéntes nemzetőrt Babócsára, az ott levők felváltására küldi.

46 Sajnos ekkor már nem volt kit felváltani, mivel Barcs tájékán az ott levő, és az oda összevont nemzetőrség eloszlott/

1

' A megyei bizottmány a Dráva-vonalon levő nemzetőrök harci szellemével, politikai tájékoztatásával semmit sem törődött. így az ott állomásozó somogyiak vajmi keveset tudtak az ellenség, a bécsi udvari reakció, és a vele szövetséges belső árulók céljairól. Forradalmár agitátor nem fordult meg közöttük, Néhány közép és kisnemes, valamint egy-két falusi lelkész öntött beléjük lelket a hon védelmére. Különben a nemzetőrök csak szervezetlenséget, az elmaradt napidíjat és a nemtörődömséget tapasztalták. A megye részéről pedig az állandó pénzhiányról és az elkészített fegyverek elégtelenségéről panaszkodtak. A nemzetőrségnek a tisztek, a foglárok, az uradalmi vadászok puskáin és a néhány magántulajdonban levő puskán, pisztolyon kívül nem volt lőfegyvere. A fiókbizottmány a nyár folyamán a szolgabírók kerüle44. VÖRÖS K., Sz 2-3 (1953) 344—345. 45. SmL 1848. szeptember 5. fiók-biz. ülés, 822. 1442. 46. SmL Kzgy. jkv. 1848. szeptember 11. 1731, 745— 746. 47. BERGEL J., im. 30. oldalon írtak jellemzők politikai szemléletére. „A kaposvári nemzetőrség is a Drávához vezényeltetett, hogy a horvátok netaláni betörését megakadályozza. Miként lett volna ez azonban lehetséges fegyverek, s minden gyakorlat nélkül? Erre senki sem gondolt. Ennek folytán, midőn egy napon azon rendeletet kaptuk, hogy Darányból Barcsra vonuljunk előre, csapatainknak majdnem fele teiben a megadott keretszámok alapján a helyi kovácsmesterektől dzsidákat rendelt. Kaposváron Rottkay, Szigetváron pedig Maurer nevű kovács több mint 1000-1000 darab dzsidát készített. A kisebb falvakban is hasonlóan készültek szúrófegyverek.

48 Szinte valamennyi kiindult félszázadot a helyben készült fegyverekkel küldték a Drávához. A minderíkori váltás ezután a Drávánál átvette az előzőktől a fegyvert. Jellasics hetekkel a támadás előtt ügynökei útján számára megfelelő hangulatot igyekezett terjeszteni. Az ellenforradalmi propagandakeltők felhasználták a földnélküli, vagy a kevés földdel "felszabadult volt jobbágyok elégedetlenségét. A Dráva-vonalán mindezt tetézte még a nemzetőrség szolgálata körüli zavar. Az első jelzések július végéről valók, amikor a lakácsai jegyző aggodalmát fejezte ki a községe ,, . . . helységeire káros következtetéssel átterjedő hírek" miatt/'

9 Jellasics földet és a meglevő szolgáltatások eltörlését ígérte. Lázító röplapokat csempésztek át és a Zala-Somogy-Baranya-Dráva részen terjesztették. ,,Jellachich mindenütt azt ígéri a népnek, hogy földesura javait közte felosztandja, s így Baranya megye is Jellachichnak egyszerre meghódol. Fönnen beszéli még a magyar nép is, hogy neki Jellachich alatt jobb dolga leend, és így minél lehangoltabb a lelkesedés a népben hazája iránt."

00 A fenti híradás a kormány hivatalos lapjában, a Közlönyben, egy héttel az ellenforradalmi támadás előtt jelent meg. A veszprémi nehnzetőrök nevében írt fenti drávai tudósítás félti az országot, hogy „belháború keletkezik, kivált az országgyűlés a szőlődézsma elengedését halogatja". A Jellasics-féle propagandának lett a szószólója Gulyás János, 62 esztendős berzencei parasztember. Augusztus 23-án a Vas megyei nemzetőrök előtt kijelentette, hogy ,,ők csak az urak katonái, azért inkább ragaszkodik a bánhoz, ki az urak jószágát a szegény emberekre felosztja. Ha jönni fog ő véle fog tartani. Mit is keresnek itt a nemzetőrök, jobb, menjenek haza." A vasi nemzetőrök első zászlóaljának segédtisztje, Tankó Kálmán az alispánhoz írt feljelentésében írta Berzencéről augusztus 25-én: ,,Az ily lázítási események már többször adók magokat elől és hihető, hogy megvesztegetés következtében." December 13án Gulyás Jánost a megyei törvényszék félévi vasban közmunkán eltöltendő börtönre ítélte.

jl betegnek jelentette magát, vagy éppen megfutamodott. Szerencsére egész hadjáratunknak nem volt egyéb czélja, mint, hogy Barcson egy tábori misét hallgassunk. Ily módon a félelemmel menekültünk meg!" | 48. A nemzetőrség felfegyverzésére rr|fegfelelő képet kaphatunk az egyes községek és mesteremberek által kifizetni kért dzsidákról, a megyei bizottmányi és fiókbizottmányi ülések napirendjeinél. 49. SmL 1848. július 29. fiók-biz. ülés, 1196. 50. Dráva mellékéről, Közlöny, 1848. szeptember 5. (Továbbiakban: K.) 51. SmL Közig. biz. iratai, 1848. 1192.