Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

136 ANDRÁSSY ANTAL alispán elnöklete alatt a nmzetőrség ügyével foglalkozó külön fiókbizottmányt. Az idő rendkívül sürgetett. A megajánlott június 21. helyett a megyei nemzetőrség fegyverforgatásban alapkiképzést kapott része, tíznapos késéssel a kijelölt drávamenti falvakban elfoglalta őrhelyét. A megyei nemzetőrség központja Babócsa volt. A somogyiak védelmi vonala Gyékényestől az akkori megye délkeleti sarkáig, Sellyéig tartott. Gyékényestől nyugatra, sőt a megye nyugati részét is a Vas megyei nemzetőrség biztosította. A vasi nemzetőrök 1-3. zászlóalja mintegy 2900 fővel június második felétől elfoglalta őrhelyét.

24 A megye őn/onalától keletre a baranyai határrészen pedig, a veszprémi nemzetőrség helyezkedett el. A megyén július 10-től átvonuló veszprémiek Keszthely, Marcali és Kaposvár érintésével Szigetváron át foglalták el őrhelyeiket.

23 Sajnos a második váltásban nagyarányú járvány terjedt el és szeptember 12-én megyei parancsra, mielőtt a felváltás elindult volna, a veszprémi nemzetőrcsapatok hazaérkeztek.

20 Később Roth és Philippovics tábornok Jellasics utóvédjeként Székesfehérvár irányába ezen a szakaszon vonult át. A somogyi nemzetőrség június derekán a megduplázott Csányi-féle létszámemelés következtében elérte a 69 és félszázadot azaz a 6876 nemzetőrt.

2

' Ennek kétheti felváltása gyorsan kimerítené a megyei pénztárt, ezért — Csányi helyeslésével — a szolgálatot egy hónapra emelték fel. A szekerekkel történő egy-egy felváltás 6-800 forintjába került volna a megyének, amelyet az üres hadi- és házipénztár nem bírt el. Az első két turnus a ,,még létező szorgos mezei munka" miatt kéthetes volt; sőt egyes századok igyekeztek a kiindulás napját is beszámítani. A rendkívül sok problémára okot adó drávai szolgálat korántsem volt olyan népszerű, mint ahogy a megyei tisztviselők azt gondolták. A pénzhiány, az elmaradt napidíjak és az élelmezési zavarok, később a járványos betegségek egyre jobban akadályozták a kimozdulási parancs végrehajtását. A méltatlankodásban a telkes földdel rendelkező nemzetőrök jártak az élen. Az aratáskor a munkabíró férfiak legtöbbje távol volt földjétől, és a munkáskézben mindenütt hiány volt.

28 1848 szeptemberének első napjaiban már hiányos századlétszámokkal álltak ki a falvak, illetve a járások. A somogyi védelmi vonal ekkor a következő volt Gyékényestől a megye keleti határszéléig: A I. nemzetőri zászlóalj: főleg marcali járásból, parancsnoka Kiss János őrnagy, Gyékényestől Vízvár kizárva, a III. zászlóalj: Vízvártól Bolháig, 24. SmL 1848. július 13. fiók-biz. ülés, 1157. I. még: SMIDT L, VSz 3 (1967) 593. 25. SmL 1848. július 11. fiók-biz. ülés, 1145—1146. I. még: KOPASZ G., VMMK 5 (1966) 259—270. 26. Uo. 267—268. 27. SmL Kzgy. jkv. 1848. június 24. és augusztus 1. fiók-biz. ülés, 1369. és 1375/a 633—635 és 639. Uo, 1848. június 24. fiók-biz. ülés, 1109—1111, 28 ROBOZ I., Somogy 35 (1898) február 27. parancsnoka Somsich József, illetve Tallián Károly főparancsnok, főleg helyiek, a babócsai járásbeliek voltak, az V. zászlóalj: főleg igali járásbeliek, parancsnoka Zichy László őrnagy, Bolhától Csokonyáig, a II. zászlóalj: Kaposi, központi járásbeliek Komlósdtól Darányig, parancsnoka Palocsay József őrnagy, és végül a IV. zászlóalj: főleg szigetvári járásbeliek Kastélyosdombótól Sellyéig, a veszprémi nemzetőrség őrvonaláig biztosított. Ennek parancsnoka Somsich József, illetve Gaál Alajos őrnagy volt.

29 Az őrvonaiban levő somogyiak száma általában 6000 fő lehetett. A korábbi gazdasági és egyéb okok miatt, egyre terhesebbé vált a távoli szolgálat. A császárpárti Bergel József szerint kezdetben a nemzetőrség ,,ártatlan katonásainak tartatott"/'

0 Később az óvatosabb polgárok, főleg a módosabb parasztok, iparosok, kereskedők magukat felmentették. Igaz, már a kimozdulás előtt a tisztviselők, a nemzetőrparancsnokok a létszám érdekében több szabálytalanságot követtek el. Beosztottak több olyan személyt is, aki cenzus hiányában nem volt kötelezhető a nemzetőri szolgálatra. Tucatjával tárgyalták a fiókbizottmányi üléseken a nemzetőri eskü és a kiindulási parancs megtagadását. Augusztus 18-án az igaliak Svastics László századosnak a kiindulást megtagadták. Hasonló jelenséggel augusztus derekán Andocson és Kaposváron is találkozunk." Az V. zászlóaljból szeptember első napjaiban az igaii nemzetőrök százada, lejárván a kéthetes szolgálat, egyszerűen hazaindult.

32 A kötcsei, a nágocsi századok pedig annyira megfogyatkoztak, hogy Zichy őrnagy szeptember 8-án összevonta őket.

33 Viszont a 32 fő kötcsei nemzetőr a váltás elmaradása ellenére sem szökött haza. A nemzetőrség napi zsoldot kapott. A nemzetőr naponta 8 krajcárt és kenyeret, míg a tisztek 1 forintot kaptak. A vagyonos osztályból kikerült tisztek nem érezték meg a szolgálattal járó kiadásokat, viszont a féltelkesek, vagy az iparosemberek a legnehezebben tudtak kijönni a napidíjból. A hoszszú úton, amíg a felváltásra megérkeztek és a gyakorlatozásokon tönkrement a ruha és a lábbeli. Zúgolódás és sok panasz volt hallható amiatt, hogy a módos községlakók a szolgálat alól kihúzták magukat. A megyei nemzetőri fiókbizottmány augusztus 7-től szeptember 8-ig 1579 nemzetőrí felmentést tárgyalt meg, a legtöbbjét augusztus 15-e után. Augusztus második felében a nemzetőri szolgálat alól 967 fő kapott felmentést. Szeptember első hetében pedig újabb 283 főt mentesítettek. Egy hónap alatt különféle indokkal 50 telkes, és 303 féltelkes parasztot mentettek fel. Ez az összes fel mentettnek 29. SmL Kzgy. jkv. 1848. június 24., 26., 29., a július 8„ az augusztus 26. fiók-biz. ülés, 1109—1111, 1114— 1116, 1116—1118, 1124, 1136, 1381—1383. 30. BERGEL J., Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877, 30. 31. SmL 1848. augusztus 18. és szeptember 5. fiókbiz. ülés, 309., 825., 1332., 1443. 32. SmL. 1848. szeptember 5. fiók-biz. ülés, 808., 144. 33. SmL 1848. szeptember 10. fiók-biz. ülés, 844, 1449.