Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

136 ANDRÁSSY ANTAL alispán elnöklete alatt a nmzetőrség ügyével foglal­kozó külön fiókbizottmányt. Az idő rendkívül sürgetett. A megajánlott június 21. helyett a megyei nemzetőrség fegyverforgatásban alapkiképzést kapott része, tíznapos késéssel a ki­jelölt drávamenti falvakban elfoglalta őrhelyét. A megyei nemzetőrség központja Babócsa volt. A so­mogyiak védelmi vonala Gyékényestől az akkori me­gye délkeleti sarkáig, Sellyéig tartott. Gyékényestől nyugatra, sőt a megye nyugati részét is a Vas me­gyei nemzetőrség biztosította. A vasi nemzetőrök 1-3. zászlóalja mintegy 2900 fővel június második felétől elfoglalta őrhelyét. 24 A megye őn/onalától keletre a baranyai határrészen pedig, a veszprémi nemzetőrség helyezkedett el. A megyén július 10-től átvonuló veszprémiek Keszthely, Marcali és Kapos­vár érintésével Szigetváron át foglalták el őrhelyei­ket. 23 Sajnos a második váltásban nagyarányú jár­vány terjedt el és szeptember 12-én megyei pa­rancsra, mielőtt a felváltás elindult volna, a veszp­rémi nemzetőrcsapatok hazaérkeztek. 20 Később Roth és Philippovics tábornok Jellasics utóvédjeként Szé­kesfehérvár irányába ezen a szakaszon vonult át. A somogyi nemzetőrség június derekán a meg­duplázott Csányi-féle létszámemelés következtében elérte a 69 és félszázadot azaz a 6876 nemzetőrt. 2 ' Ennek kétheti felváltása gyorsan kimerítené a megyei pénztárt, ezért — Csányi helyeslésével — a szolgála­tot egy hónapra emelték fel. A szekerekkel történő egy-egy felváltás 6-800 forintjába került volna a megyének, amelyet az üres hadi- és házipénztár nem bírt el. Az első két turnus a ,,még létező szorgos mezei munka" miatt kéthetes volt; sőt egyes századok igye­keztek a kiindulás napját is beszámítani. A rend­kívül sok problémára okot adó drávai szolgálat ko­rántsem volt olyan népszerű, mint ahogy a megyei tisztviselők azt gondolták. A pénzhiány, az elmaradt napidíjak és az élelmezési zavarok, később a jár­ványos betegségek egyre jobban akadályozták a kimozdulási parancs végrehajtását. A méltatlanko­dásban a telkes földdel rendelkező nemzetőrök jár­tak az élen. Az aratáskor a munkabíró férfiak leg­többje távol volt földjétől, és a munkáskézben min­denütt hiány volt. 28 1848 szeptemberének első nap­jaiban már hiányos századlétszámokkal álltak ki a falvak, illetve a járások. A somogyi védelmi vonal ekkor a következő volt Gyékényestől a megye keleti határszéléig: A I. nemzetőri zászlóalj: főleg marcali járásból, parancsnoka Kiss János őrnagy, Gyékényes­től Vízvár kizárva, a III. zászlóalj: Vízvártól Bolháig, 24. SmL 1848. július 13. fiók-biz. ülés, 1157. I. még: SMIDT L, VSz 3 (1967) 593. 25. SmL 1848. július 11. fiók-biz. ülés, 1145—1146. I. még: KOPASZ G., VMMK 5 (1966) 259—270. 26. Uo. 267—268. 27. SmL Kzgy. jkv. 1848. június 24. és augusztus 1. fiók-biz. ülés, 1369. és 1375/a 633—635 és 639. Uo, 1848. június 24. fiók-biz. ülés, 1109—1111, 28 ROBOZ I., Somogy 35 (1898) február 27. parancsnoka Somsich József, illetve Tallián Károly főparancsnok, főleg helyiek, a babócsai járásbeliek voltak, az V. zászlóalj: főleg igali járásbeliek, pa­rancsnoka Zichy László őrnagy, Bolhától Csokonyáig, a II. zászlóalj: Kaposi, központi járásbeliek Komlósd­tól Darányig, parancsnoka Palocsay József őrnagy, és végül a IV. zászlóalj: főleg szigetvári járásbeliek Kastélyosdombótól Sellyéig, a veszprémi nemzetőr­ség őrvonaláig biztosított. Ennek parancsnoka Som­sich József, illetve Gaál Alajos őrnagy volt. 29 Az őr­vonaiban levő somogyiak száma általában 6000 fő lehetett. A korábbi gazdasági és egyéb okok miatt, egyre terhesebbé vált a távoli szolgálat. A császár­párti Bergel József szerint kezdetben a nemzetőrség ,,ártatlan katonásainak tartatott"/' 0 Később az óva­tosabb polgárok, főleg a módosabb parasztok, ipa­rosok, kereskedők magukat felmentették. Igaz, már a kimozdulás előtt a tisztviselők, a nemzetőrparancs­nokok a létszám érdekében több szabálytalanságot követtek el. Beosztottak több olyan személyt is, aki cenzus hiányában nem volt kötelezhető a nemzet­őri szolgálatra. Tucatjával tárgyalták a fiókbizott­mányi üléseken a nemzetőri eskü és a kiindulási parancs megtagadását. Augusztus 18-án az igaliak Svastics László századosnak a kiindulást megtagad­ták. Hasonló jelenséggel augusztus derekán Ando­cson és Kaposváron is találkozunk." Az V. zászlóalj­ból szeptember első napjaiban az igaii nemzetőrök százada, lejárván a kéthetes szolgálat, egyszerűen hazaindult. 32 A kötcsei, a nágocsi századok pedig annyira megfogyatkoztak, hogy Zichy őrnagy szep­tember 8-án összevonta őket. 33 Viszont a 32 fő köt­csei nemzetőr a váltás elmaradása ellenére sem szökött haza. A nemzetőrség napi zsoldot kapott. A nemzetőr naponta 8 krajcárt és kenyeret, míg a tisz­tek 1 forintot kaptak. A vagyonos osztályból kikerült tisztek nem érezték meg a szolgálattal járó kiadáso­kat, viszont a féltelkesek, vagy az iparosemberek a legnehezebben tudtak kijönni a napidíjból. A hosz­szú úton, amíg a felváltásra megérkeztek és a gya­korlatozásokon tönkrement a ruha és a lábbeli. Zú­golódás és sok panasz volt hallható amiatt, hogy a módos községlakók a szolgálat alól kihúzták ma­gukat. A megyei nemzetőri fiókbizottmány augusz­tus 7-től szeptember 8-ig 1579 nemzetőrí felmentést tárgyalt meg, a legtöbbjét augusztus 15-e után. Augusztus második felében a nemzetőri szolgálat alól 967 fő kapott felmentést. Szeptember első he­tében pedig újabb 283 főt mentesítettek. Egy hónap alatt különféle indokkal 50 telkes, és 303 féltelkes parasztot mentettek fel. Ez az összes fel mentettnek 29. SmL Kzgy. jkv. 1848. június 24., 26., 29., a július 8„ az augusztus 26. fiók-biz. ülés, 1109—1111, 1114— 1116, 1116—1118, 1124, 1136, 1381—1383. 30. BERGEL J., Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877, 30. 31. SmL 1848. augusztus 18. és szeptember 5. fiók­biz. ülés, 309., 825., 1332., 1443. 32. SmL. 1848. szeptember 5. fiók-biz. ülés, 808., 144. 33. SmL 1848. szeptember 10. fiók-biz. ülés, 844, 1449.

Next

/
Thumbnails
Contents