Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

SOMOGY MEGYE „ ... Elhatároztuk önöket polgártársak a törvény világos rendeletére figyelmeztetni, inteni, s megóvni, hogy a törvény által adott engedményeken túl ne terjeszkedjenek, mert a különben cselekvők ellen ministeri rendelet szerint bírói eljárást követő karhatalom alkaimaztatik, s az ítéletek végrehajtásának költségeit az engedetlenek, sőt az egész helység viselheti. A foglalók, s bujtogatok ellen végre RÖCTÖNÍTÉLÖ BÍRÓSÁG szolgáltat igazságot."

1

*

1 A földbirtokosok egyik országos sajtóorgánuma a Figyelmező, ezekben a napokban a Márczius Tizenötödike egyik cikkével polemizálva a baloldal által javasolt szőlődézsma eltörlése ellen dühös kirohanást intézett. ,,Ha irigyli valaki más birtokát, szerezni igyekezzék ő is, de nem elrabolni. Ne izgasson senki, mint az ismeretes költő verseivel, melyek így kezdődnek: Dicsőséges nagy urak, hát hogy vagytok? mert ez igen embertelen és fenyítést érdemlő."

15 A szőlődézsma szeptemberi eltörlésekor pedig már a megyén osztrák és horvát csapatok volnultak kérészül. Az addigi osztályköveteléseiket a parasztok néhány hétre a haza érdekében félretették a szülőföld, a család védelméért. A MEGYE VÉDELMÉNEK HELYZETE AZ ELLENFORRADALMI TÁMADÁS ELŐTT A megváltozott polgári viszonyoknak a megfelelő, újfajta, a magántulajdont védő belső fegyveres erőre volt szüksége. A „közcsend és belbéke" biztosítására már március végén polgárokból, tisztviselőkből és kisnemesekből álló őrség vigyázott Kaposvár életére. Később az országos intézkedések nyomán, április közepétől az őrség szervezettebb formát öltött és helyi karhatalmi feladatokat látott el. Amikor május elsején Kaposvárra a megalakuló megyei bizottmány első ülésének köszöntésére mintegy 4000 felszabadult jobbágy érkezett, a megyeháza előtt nemzetőrök ügyeltek. Másnap, amikor a népet érdeklő törvénycikkeket felolvasták, újból szolgálatban voltak.

16 A kaposvári nemzetőrség május 12-én az „isten szent ege alatt tévé le esküjét a királynak, s alkotmánynak". A nemzetőrség hasonló helyi felhasználásáról május végéről, június elejéről is van tudomásunk. Ekkor a barcsi volt úrbéresek a letiltás ellenére Kaposvárra jöttek a bizottmányhoz tiszteleg14. Polgárok! című falragasz, Kaposvár, 1848. augusztus 1-i keltezésű, melyet Kacskovics Ignác megyei főjegyző adott ki és a helyi Knezevich Lajos nyomdász nyomta. A kiemelés az eredetiben is így tolatható. SmL Kiállítási anyagok gyűjteménye. A megyei rögtönítélő bíróságra lásd. SmL Kzgy. jkv. 1848. május 25. 207, 407—408. A június 17-i ülésen (1359 napirend) az akkori öt bíróság helyett kettőt alakítottak, Kaposváron és Csurgón. 15. Tiltakozás a fosztogatási rendszer ellen, Figyelmező, 1848. augusztus 4. A fenti lap a főváros megszállása után az osztrák császárt szolgálta. 1848 ŐSZÉN 135 ni. „A spectabilisek zavartól félvén, a szigetvári nemzetőrséget is berendelték Kapósra. — És mi történt? Este 100 fáklyák világánál zászlókkal a lelkész vezérlete alatt a barcsiak megjelentek — legnagyobb csendben, legszebb renddel. Mindenki meg volt tépetve a békés érett viseleten, üdvözölték a megyét és üdvözölték volt követeit is. Madarásznak emlékül zászlójukat adták át, mint egyetlen kincsüket. Az őrökre nem volt szükség, sőt, ellenkezőleg szigetiek tőnek zavart, szolgabíráikat el akarván kergetni."

17 A nemzetőrség az 1848-as XXII. törvénycikk alapján 20—50 éves korhoz, vagyoni cenzushoz, földbirtokhoz, (legalább félteleknyihez), vagy évi 100 pengő forintnyi tiszta jövedelemhez volt kötve. Az így biztosított magántulajdonosi érdeket köteles volt helyi szolgálatban megvédeni a nemzetőr. Kaposvárt és a járási székhelyeket kivéve, a nemzetőrséget vidékenként eltérő időben, a megfelelő egységekenként sikerült felállítani. Amikor Szemere Bertalan belügyminiszter május 19-i levelében sürgette a nemzetőrség felállítását, a megyében még csak a szervező munka folyt.

18 A tisztek kiválasztása lehetőleg a katonaviselt földbirtokosokból, a közép- és kisnemesekből, valamint szolgabírókból és tisztviselőkből került ki. Századparancsnokig az egységek választották meg tisztjeiket, akiknek többsége a fegyverforgatásban gyakorlatlan volt. Az első zászlóalj-parancsnoki kinevezések július 7-i keltezésűek, amikor a nádor Mihalovits Mihályt, Palocsay Józsefet és Kiss Jánost őrnagyként a „gyalog nemzetőrségi zászlóalj parancsnokául" kinevezte.

19 Később Mihalovitsot Molnár József váltja fel.

20 Augusztus 23-án kapta meg a megyei nemzetőrség feletti parancsnokságot Tallián Károly őrnagy, akit hat nap múlva a 2000 főnyi önkéntes nemzetőrség parancsnokául neveztek ki. Igaz, hogy egy hónap múlva nem a fenti létszámban, hanem jóval kevesebb önkéntessel indult a székesfehérvári táborba.

21 Csányi László kormánybiztos, a június 2-i miniszteri rendelet értelmében a horvát fegyveresektől fenyegetett drávai határvonal védelme megszerzésére teljhatalmat kapott.

22 A június 13-i rendkívüli megyei bizottmányi ülésen a jelen levő Csányi László előtt a megyei nemzetőrség határvédelmi szolgálatáról a miniszteri határozatot felolvasták. A további megyei határozat szerint, a helységenkénti nemzetőrség fele fog levonulni a Dráva-vonalra, majd két hét múlva azt a másik fele felváltja.

23 Ugyanakkor felállítják az 16. GÁSPÁR L, Jelenkor 1848. június 1, . 17. XANTUS: Somogyból. PH. 1848. június 1|0. 18. SmL Kzgy. jkv. 1848. május 25. 200., 403—404. 19. SmL 1848. július 13. fiókbiz. ülés, 1157—1158. 20. SmL 1848. augusztus 1. fiók-biz. ülés, Í201. 21. SmL 1848. augusztus 23. és 29. fiók-biz. ülés, 1225 —1240. 22. SZÖCS S., A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848-ban, Ért. tört. tud. 65 (1972) 72. 23. SmL Kzgy. jkv. 1848. június 13. 1355, 619.