Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Magyar Kálmán: A Báthoriak sárkányölő hagyománya

A BÄTHORIAK SÁRKÁNYÖLŐ HAGYOMÁNYA 121 lyettesíti pl. a bárány, a fa (életfa), a párduc és a kereszt. 31 A pogány csodafiúszarvas helyett Szűz Má­ria kultusza kerül. 32 így lesz — Fettich Nándor szerint — a pogány sámán helyett a közvetítő és segítő a Szűz Mária. 33 Az asszonyt: a Szeplőtelen Szüzet — a keresztény tanítás hirdetése szerint 34 egy nagy vörös sárkány veszi üldözőbe, de ő eltapossa a kígyó fejét, a bűnt és így alázza meg az eretne­keket és hitetleneket, a sárkány ivadékait. 35 Már többízben vizsgáltuk, 36 hogy míg a sárkány­viaskodás és sárkányölés szerepében a X. század végétől Szent György lovag lesz a pogányság fe­lett diadalmaskodó szent, addig a XIII. századtól — a legendák szerint — Szent László válik a pogány­ság, a sárkány elleni keresztény küzdelem főhősé­vé és az alakjához kapcsolódó régi pogány hagyo­mány őrzőjévé. Ennek bizonyítását segíti Kristó Gyula alapos krónikaelemzése, aki kiderítette, hogy a XIII. század elejére nagy változás, illetőleg fellazulás történik. 37 Ezután a XIII. századi átalaku­lás nyomán az egybemosódó, főként keresztény és a töredékes pogány világkép létrehozza a Szent László legendában az egyházi szöveg és a pogány hagyo­mányt őrző ábrázolás közötti ellentmondást. A képe­ken - László Gyula megállapítása szerint ­az látszik, hogy a régi pogány hagyományból töb­bet ismert és használt fel a festő, mint a szigorú keresztény legenda szinte dogmatikus szövegében az egyházi író. Viszont a régi hagyományok ezidőben történő gyorsabb felszínre kerülése alapján érthető lesz, hogy a hazai Szent László legendák XIII—XV. szá­zadi falfestményei miért a honfoglaláskori, sőt az avar korra visszanyúló művészi hagyományt őrzik. 38 S ugyanakkor az egymással küzdő két honfoglalás­kori kozmikus hős: a fehér és a fekete sámán küz­delmének gyökerei a még távolabbi: a szkíta, sőt az azt megelőző idők hitvilágából is származtatha­tóak. 39 A XIII. században a honfoglalóknál meglevő sá­mánhit keresztény mezben: a Sötétség és Világos­ság harcában jelentkezik legfőképpen. S az ugyan­csak Sötétség és Világosság pogány küzdelmére épülő — XI. századi eredetű — Szent György kultusz pedig Szent László lovag alakjában egyesül a XIII. században. 31. FETTICH N.. Etn 70 (1959) 71. — DOMONKOS PÁL P., Etn 70 (1959) 13—55. A keresztény hitvilágba ke­rült szimbolikus ábrázolásokra CHAMPEAUX G., Sterckx 5„ Introduction au monde des Symboles Pa­ris 1966., 6—467. Az életfa ábrázolások 297—322. 32. FETTICH N., Etn 69 (1958) 357. László Gyula az ősi istenanya tiszteletéből megmaradó hagyo­mányt a középkori Boldogasszonyhitben fedezi fel (LÁSZLÓ 1970, 124.) 33. FETTICH 1958, 357. 34. BÁLINT S„ Sacra Hungária. Budapest 1943, 23. (To­vábbiakban: BÁLINT 1943.) BALTRUSAITIS 1955, 129. 60. ábra. A Szüzet tartó életfa gyökereit sárkányok rágják. 41. Kőemlék a Szent Genovéva templomból, XII. század. (Debidour nyomán) — Steindenkmal aus der St. Genevie­venkirche, XII. Jh. (nach Debidour) Kutatásaink alapján azt kell mondanunk, hogy ekkor lesz Szent László, a keresztény harcos védő­szent: a Szent György lovag magyar megformólója, aki régi, honfoglalás előtti pogány elemek fenntar­tásával kel életre, mint a pogányság, a sárkány el­leni küzdelem egyik fő védnöke. S vele szemben a kun: a leányrablás, a fegyveres küzdelem, a bir­kózás motívuma alapján — a népmesék sárkány­alakjaként — a Sötétség erőit, az emberformájú Sár­kányt, a Fekete sámán alakját testesíti meg. A XIII—XV. századi Szent László ábrázolások is­mert mitológiája - a Szent György kultusz mellett - nem egyedül menti meg számunkra az ősi hitvilá­got. A legenda hasonló változata bekerül a balla­dákba is. 40 Ugyanakkor, a különböző hősök legen­dája mellett a táltos, a boszorkány a bűbájos embe­rek hnnvománya is meaőriz több iaen fontos vonást régi pogány hitünkből, s főként annak egyik rétegé­ből: a Sötétség és a Világosság küzdelméből. A napjainkig fennmaradó táltos képe — mint a Toldi és Báthori mesék mutatták — jelentősen átala­kul. Ezt a lényeges változást mutatja az is, hogy már a táltos: az emberfeletti hős viaskodik, és nem a táltos állatalakot öltött életlelke. 41 A XV. században még fennmaradó néhány pogány hagyománytöredéket számunkra a XVI. századi tö­rök hódítás konzerválja. Az Alföld és a Nyírség né­pénél így őrződik meg legjobban - egészen a XVIII. 35. BÁLINT 1943, 24. 36. MAGYAR 1971, 3—40. — Vő., AASz 14 (1971) 153— 161. 37. KRISTÓ 1970, 117, 129. 38. Fettich Nándorral Sz 78 (1944) 328—335. és Dercsényi Dezsővel szemben (Szépmű­vészet 1944), valamint AntHung 1 (1947) 86. — több munka mellett — az Etn 1959, 449. és utol­jára i. m. 1970, 107. foglalt állást a Szent László képek ősi pogánykori hagyományőrző szerepe mel­lett. 39. LÁSZLÓ 1970, 107. 40. VARGYAS L, Etn 71 (1960) 479—523. 41. DIÓSZEGI 1954, 64.

Next

/
Thumbnails
Contents