Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Magyar Kálmán: A Báthoriak sárkányölő hagyománya

122 MAGYAR KÁLMÁN 42. Részlet a Jelenések könyvéből. (Mendel nyomán) — Detail aus der Apokalypse, (nach Mendel) századig - a régi pogány hagyományt őrző; a XV. századi „balladakorszak" színvonala/

12 Jelentősen segíti a ,,régi" megmaradását Szent László és a szentek után a hősökhöz: Toldi, Kinizsi, Báthorihoz fűződő különböző - köztük pogány eredetű - hagyományok fennmaradása is. A népi kollektív fantáziát foglalkoztató mesék - a nevezetes, 42. VARGYAS L. Etn 73 (1962) 249. — CSANÁDI I.— VARGYAS L., Röpülj páva repülj, Budapest 1954, 583. — ORTUTAY GY.—KRIZA I., Magyar népballadák. Budapest 1968, 150—161. A néprajzi gyűjtőmunka még igen sok fontos forrást hozhat napvilágra. László Gyula szerint, mivel „saját népünket sem ismerjük eléggé, úgy csak egy-egy komoly adatgyűjtés sejteti csupán hogy szokásainkban s nyelvünkben milyen ősi emlékezések lappanganak." (LÁSZLÓ GY., Ősvallásunk nyomai egy szamosháti kocsistörténetben. Kolozsvár, 1945, 29. (Továbbiakban: LÁSZLÓ 1945) A tárgyalt meséken kívül éppen a nyírségi hitvilágból származó szamosháti kocsistörténet is igen fontos ősi elemeket őriz. (LÁSZLÓ 1945, 3—32.) 43. Az 1326-ban kelt birtokmegerősítő oklevélben szereplő adat, hogy a nemzetség birtokait István király adta ősüknek Vencelinnek az 1326-i oklevél eredetijében hiányzik (GYÖRFFY GY., Sz. 92 (1958) 582.) legendássá váló történeti hősről — egyes vidékek hosszú ideje őrzött, feledésnek induló hagyományanyagát kapcsolják magukhoz. így válik a Báthori Gábor legenda — az ismert történeti legendák átköltésével — az élő néphagyomány ,,tátos" képének felhasználásával az ősi hitvilág töredékeinek megformálójává és megőrzőjévé. A XX. századi népmese több motívumán keresztül őrzője lesz a később vizsgálatra kerülő — Szent György kultusz nyomán kialakuló — Báthoriak családi sárkányölő legendáinak. A BÁTHORI SÁRKÁNYÖLŐ MONDÁK TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA A GUTKELED NEMZETSÉG ÉS A SZENT GYÖRGY KULTUSZ A X. század végén és a XI. század elején kialakuló magyarországi Szent György kultusz az Árpádkoron át egészen a XIII. század végéig képviselte a pogányság, a Sötétség, a sárkány ellen küzdő lovagszent Európában is általánosan ismert alakját. Szent László alatt megerősödő kultuszát a hercegek győztes harcaiban résztvevő Gutkeledek is átveszik. Ennek bizonyítékai a nemzetség rövid Árpád-kori történetének és a birtokaikon emelt egyházak titulusainak vizsgálatakor jelentkeznek. A Gutkeledek — a nemzetség egyik ága szerifit a X. század végén jöttek Magyarországra/'

3 A Képes Krónika szerint viszont Péter király alatt kerülhettek ide/'

4 Ugyanakkor néhány kutató magyarországi letelepedésüket a XI. század végére teszi.

45 A Vencelintői való mondai származtatás eivetése után komolyan számításba vehető a Péter királysága idejében történő bevándorlásuk is.

4b Véleményünk szerint is Gut és Keled, Péter testőrségének vezetői voltak/

1

' Leszármazottaik még Salamon és a hercegek harcaiban is résztvehettek.

48 44. SRH. I. 298. A történeti kutatásaink szerint a nemzetségi ős Péter idejében kerülhetett Magyarországra. Györffy György Kézai adatát (Catalogus Fontium Históriáé Hungaricae szerk. Albinus Franciscus Gombos III. Budapest 1938, 2154, 4630. (Továbbiakban: Catalogus) elfogadja, de szerinte Gut és Keled testvérpár volt a nemzetségi ős.) GYÖRFFY 1958, 579. 45. KARÁCSONYI J., A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig II. Budapest 1901, 19, 21. (Továbbiakban: KARÁCSONYI 1901) — CSÓKA L, A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI—XIV. században. Budapest 1967, 547. (Továbbiakban: CSÓKA 1967.) 46. BALOGH J., BIMF 2 (1956) 7. úgy véli „a^ krónikáink szerint, hogy a nemzetségnek nevet adó Gut és Keled Szent István hívására jött be". SZIRMAI 1810, 74. is Péter idejébe helyezi bejövetelüket. 47. GYÖRFFY 1958, 579. 48. Vid ispánt a nemzetség Salamon-kori leszármazottjának tekinti MÁLYUSZ 1971, 69.