Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Magyar Kálmán: A Báthoriak sárkányölő hagyománya

120 MAGYAR KÁLMÁN igen sok bizonyítékát ismerjük. Szent Nilus apátot a XI. századi felfogás szerint a sátán Fekete ember képében támadja meg. 2 '' Richard sans Peur is bir­kózott az ördöggel, mint Szent Wulstanus, akit az oltár előtt támadott meg. 26 A keresztény felfogás ábrázolása szerint jelenik meg később a pogány hagyományokat őrző magyar Szent László legenda ábrázolása a falképeken, ahol a festők szerint Szent László mindig fehér lovon ül, a kun (a pogány) fekete ember pedig sötét lovon. 27 Jól követhető az is, hogy a színek ilyen jelzése a keresztény világfelfogás szimbolikája alapján jelent­kezik, így érthető, hogy Ranimirus király seregét 834­ben - a pogány szaracénok elleni küzdelemben — Szent Jakab, a spanyol nemzeti szent támogatta, aki fehér paripán ült és egyik kezében fehér zászló volt. A IX. században Szent Demeter fehér lovon űzte el a Thessalonikét ostromló barbárokat. A konstanti­nápolyi császárt a pogányok ellen Szent Oláf segíti meg, aki fehér lovon ült, kezében fehér lobogóval. 1190-ben Barbarossa Frigyest Ikoniumnál fehérbe öl­tözött, fehér lovon ülő lovagok segítették győzelem­re a török ellen. Az alkazári ütközetben valami em­berfölötti fényes, fehér ruházatú, mellükön vörös ke­resztet viselő katonák futamították meg a pogány seregeket. Jacobus Voragine arról emlékezik, hogy Jeruzsálem bevételekor a létrán egy fehér öltö­zetű, ruháján vörös keresztet viselő hatalmas lovag, Szent György vitéz vezette a falakra az ostromló­kat. 28 A régi hitvilág pusztulását, illetőleg beolvadását gyorsította Magyarországon, hogy nemcsak a régi pogány hitvilág, hanem a pogánysággal kapcsolatos mondák, hagyományok ellen is állást foglalt a ke­resztény hittérítés. Jól bizonyítják ezt a különböző honfoglaláskori eredetmondák vizsgálata. Ezeket az ősi mondákat megszületésük és kifejlődésük után szinte azonnal pusztulásra ítélték. Pusztulásuk az államalapítás: a kereszténység térhódítása révén nagyobb részben bekövetkezett. 29 Viszont a nép hagyományába került pogány ele­mek: a régi hitvilág maradványai, mondák őr­zőik, az egyszerű emberek révén a szóbeliség útján terjedtek és maradtak fenn. Végsősoron a nagy szí­vóssággal őrzött tiltott elemek a néphagyomány út­ján — mint a görögöknél — a mesékbe, hősi mon­dákba rejtőztek. A fennmaradó mondák hagyományain túl a ke­resztény ,,jelképes természetrajz" elemei a románkor 40. Szent Györgyös kályhacsempe Nyírbátorból. XV. század, 1 :2 — Ofenkachel mit St. Georgenbild aus Nyírbátor, XV. Jh. művészetében oszlopfejeken, domborműveken, fal­festményeken, iparművészeti tárgyakon közvetlenül jelentkeznek a pogány kor szimbolikus állatalakjai­ban. 30 Ezeknek az állatábrázolásoknak jórésze a ré­gi sámánhit hagyományainak őrzőivé, mentőivé let­tek. Az oroszlán, sas, galamb, sárkány és más ál­latok a középkori művészetben mindenütt a bibliai jelenetek, valamint a jó és a rossz küzdelmét ábrá­zoló jelképekként szerepelnek. Krisztus alakját he­25. HORVÁTH C., ITF 31 (1928) 51. 26. Vö. — Az ördögről RÖHRIG L, Etn 77 (1966) 212— 228. BALTRUSAITIS J., Le moyen âge fantastique. Paris 1955, 37.17. kép. A kétágú villával ábrázolt ördög a sárkány és különböző szörnyalakok társasá­gában jelentkezik. A „kettős gorgofőnek" több ún. hármas farkasfoga van. Újabban SÄLZLE K., Tier und Mensch; Gottheit und Dämon. BLV. München 1965, 8—499. teljesebb összefoglalását adja a problémá­nak. 27. 28. 29. 30. LÁSZLÓ GY., A népvándorláskor művészete Magyar­országon. Budapest 1970, 109. (Továbbiakban: LÁSZLÓ 1970.) HORVÁTH 1928, 5, 39, 40, 41. KRISTÓ GY., Etn 81 (1970) 113—129. RAPAICS R., TK 71 (1939) 470—472. Az avar mi­tológia lecsapódásait a középkori egyházi jelkép­világ pokol-pogányság képzetében kereshetjük. LÁSZLÓ GY., A népvándorláskor lovasnépeinek ős­vallása. Kolozsvár 1946, 24.

Next

/
Thumbnails
Contents