Somogyi Múzeum 19., 1992

Gál József: Helytörténetírás és helytörténeti múzeum Marcaliban

Korszakváltás részesei (vesztesei vagy győztesei) vagyunk. Egy nemzedék távozik iskolából, közéletből. Az intézmények, települések számára létfontosságú, hogy a tegnap főszereplői - akik t. i. intézkedtek, s akik elviselték őket - leírják, elmondják tetteik indítékait, fel nem jegyzett részleteit. Erre ma még van lehetőség, s ma kell rá idő, ma kell rá ember és pénz. (A tsz-ek három évtizede, a háztáji és nagyüzem, a falvak sorsa, az iskolai körzetesítés, vallás stb.) Az anyag-gyűjtés pályázatok formájában részben megtörtént: de épp ez a baj. Egyoldalú idill vagy mese! A túlélő pályázó „válogatott írásai", aki tudta, mit szabad megírni, mit nem... Még épp az kellene, ami kimaradt. Ma azt kell tudnia a falu szellemi és hivatali elitjének, ami a fejekben, szivekben „zárolt"... Mert a falut is csak bajai tökéletes ismeretében lehet talpra állítani. A helytörténet-honismeret ebben akkor tesz legtöbbet, ha a település mai és régi értékeit felkutatja, bemutatja és az értékek ismeretében önbizalmat, hitet önt az ott élőkbe. S teszi ezt párt-politikai érdekekre való tekintet nélkül, de felhasználva minden eshetőséget, minden érdeket. Mert jelenünk a múltunkban, jövőnk jelenünkben gyökerezik... /0