Somogyi Múzeum 19., 1992

Matyikó Sebestyén József: Múzeumügy Siófokon

MA TYIKO SEBESTYEN JÓZSEF MÚZEUMÜGY SIÓFOKON Városunk idegenforgalmi-üdültetési rendszerének sokak által hangoztatott hibája, hiányossága - mind a belföldiek, mind pedig a külföldiek számára az, hogy a Balatont, a tájat, Siófokot színvonalasan ismertető kulturális intézmények, lehetőségek nincsenek. Az idegenforgalom, az üdülők kulturális ellátása kimerül a nagyon is kétes értékű, általában a kérdéses tájhoz, településhez (Siófokhoz se) nem kötődő, azt semmiféleképpen se reprezentáló alkalmi szórakoztató műsorokkal, inkább múlató programokkal. Vegyük már végre tudomásul, hogy az idegenforgalomban, az üdülésben-üdültetésben résztvevők tekintélyes és meggyőződésünk szerint egyre növekvő hányada igényli üdülési helye ismeretét, az őt esetleg csak két hétig is körülvevő világban való tájékozódást. A siófoki múzeum állandó- és időszaki kiállításainak és a kiállításokhoz csatlakozó egyéb múzeumi tevékenységének, például kiadványainak, előadásainak, előadássorozatainak stb. ezt az igényt kell kielégítenie. Siófok a Balaton-vidék három városi települése közül a legszerényebb. A nagy uradalmi központ megannyi járulékos intézményével (például főiskolávalegyetemmel is) bíró Keszthely újkori fejlődésével is biztosította magának a Balaton-vidék vezető városa szerepét. Nem véletlen, hogy itt alakult meg az egész Balaton-vidékre kiterjedő gyűjtő-működési körrel a Balaton Múzeum, Balatonfüredet^ reformkort előkészítő és a reformkort végigcsináló köznemességnek a Savanyúvíz forrására épülő egészségügyi- és kulturális szerepe formálta a Balaton-vidék országosan is számontartott, második városává. Sajnos, a múzeumügyet illetően mindmáig a legkevésbé, amit azonban Keszthely, Veszprém, Székesfehérvár, utóbb Tihany múzeumainak közelsége valamelyest magyaráz. Siófokot, a jobbágyfalut közlekedési helyzete és részleges uradalmi központ-jellege a szerényebb mezővárosok sorába emelte ugyan, de városi intézményei nem fejlődtek ki, városi funkciói nem igen voltak. Nagyarányú, ám egyoldalú fejlődése a balatoni fürdőzés századeleji, itt különösen a két világháború közti, fellendülésével következett be. Siófok tényleges várossá válása azonban csak most van folyamatban és a jövőben teljesedik ki. Ennek a valóságos várossá fejlődésnek egyik tényezője az, hogy a korszerű városfejlődés, a muzeológia és a szaktudományok igényeinek megfelelően kibontakoztassuk a siófoki múzeumügyet. Mégpedig az egyre inkább szélesedő és a szélesedéssel mindjobban szakmaivá váló társadalmi igényeknek megfelelően. A múzeumszervezésnél figyelembe kell venni, hogy képzőművészeti anyaga a Balaton-vidéken egyedül a keszthelyi múzeumnak van (a különböző egyre-másra megszűnő Balatonboglár, Tihany stb. emlékkiállításokat nem számítva). Ez az ellátatlanság arra kötelezi a siófoki múzeumot, hogy mielőbb 71