Somogyi Múzeum 19., 1992

Szapu Magda: A Somogy Megyei Múzeum - III. A megyei múzeum évkönyve

Németh Péter Gergely egy kőröshegyi kelta kard előkerüléséről számol be. Az egykori homokbányából szórványként előkerült kard a restaurátor kollégák munkáját dicséri. Dr. VisyZsolti pécsi JPTE adjunktusa a megyei múzeum gyűjteményében szereplő Gyékényesről szintén szórványként előkerült római bronz mérlegről publikált. Végezetül pedig dr. Költő László egy balatonszárszói avarkori sir előkerült leleteiről közöl rövid híradást. A régészeti tanulmányok zárófejezeteként dr. Henkey Gyula antropológus a segesdi magyarok etnikai, embertani vizsgálatainak eredményeit írja le. A század elején legeredetibb Somogy megyei magyar községek egyike Segesd. Az 1910-es népszámlálás alapján Alsó-Segesd lakosságának 99,8%-a magyar, 2/3-a református, 1/3-a katolikus. Felső-Segesd 97,8%-a magyar anyanyelvű, 2%-a német, a lakosság 96%-a római katolikus. Horvát családok 1780 körül szegődtek el a felsősegesdi gróf Széchényi uradalomhoz. Az 1928. évi összeírás szerint akkor még Segesden a családnevek 9%-a horvát eredetű volt. Az 1986-ban készült vizsgálat 129 (24-60 éves) férfi és nő adataira épül. A vizsgált dunántúli magyar őslakosok, így a segesdiek is, a honfoglalók törökös rétegeinek túlsúlyát embertani szempontból nagyobb mértékben őrizték meg az ország átlagához viszonyítva. Az igen érdekes vizsgálat paramétereit, összehasonlító anyagát táblázatok szemléltetik, az egyes típusokat fotók mutatják be (24. fotó). A néprajztudományt Gáli Éva, dr. Knézy Judit kandidátus, Witt Lászlóné ny. csurgói néprajzi gyűjteménykezelő és jómagam képviseljük. A 18-19. századi szőlőművelés történetéhez Nagyberki községben Gáli Éva szolgáltatott adalékot. Somogy megye bár nem tartozik Magyarország kiemelkedő borvidékeihez, ám a paraszti szőlőművelés régi hazája e táj. A Kaposmenti Nagyberki község szőlőművelésének átfogó képét adja a szerző, mely részben az írott, másrészt a szóbeli közlések anyagát dolgozza fel. A mellékletekben pedig az 1767-es berki jobbágyok névsorát és úrbéri tabelláját közli. Dr. Knézy JuditSomogy jó ismerője tanulmányában a 18. századi erdőhasználat szabályozását, rendjét dolgozza fel, Somogy megye két községében. Pusztaszemes és Szulok a Széchényi uradalom 18. századi telepítésű német községei, ahol a vonatkozó irat-anyag kapcsán képet kapunk a községek paraszti építkezésének sajátosságairól is. Witt Lászlóné közleménye a Csurgó környéki Porrogszentkirály község (evangélikus, vend) lakáskultúrájába, táplálkozásába, viseletébe, szokásaiba ad betekintést. A szerző e munkájával búcsúzik a múzeumtól, munkahelyétől, ahol sok évet töltött nagyon intenzív gyűjtőmunkával. Együd Árpád születésének 70., halálának 1993-ban 10. évfordulója, valamint az értékes hagyaték feldolgozásának megindulása is indokolja a megemlékezést Együd Árpádra és a somogyi népköltészetre. A tanulmány, melynek szerzője személyem, egy Együd-bibliográfiát is közöl. 29