Somogyi Múzeum 19., 1992

Szapu Magda: A Somogy Megyei Múzeum - III. A megyei múzeum évkönyve

Megragadom az alkalmat és felhívom a figyelmet az Együd-Alapítványra. Együd Árpád hagyatékának feldolgozása elakadt.

30 Molnár Éva gyűjteménykezelő és jómagam megfelelő anyagi kondíciók hiányában szorgalmazzuk az Együd-Alapítvány létrehozását. Terveink szerint célunk egy-két hónap múlva realizálódik. Az így összegyűjtött pénzből gyorsítani tudjuk a feldolgozást, lehetővé tudjuk tenni a publikálást. Az évkönyv két művészettörténész tanulmányát is tartalmazza. Géger Me//ndaaz olasz-trieszti származású, Somogyba áttelepült Galimberti Sándorról, a művész tanulóéveiről ír 1883-1903 között Kaposvártól Nagybányáig. A tanulmány többek közt a korabeli Kaposvár leírását is adja. Jelzi Rippl-Rónai József, Vaszary, Kunffy részvételét az akkori Kaposvár művészi éietében. Horváth János a somogyi képzőművészeti élet alapos ismerője, kutatója, a művészi hagyatékok gyűjtője, Rippl-Rónai József hagyatékát tette ez alkalommal vizsgálata tárgyává. Horváth János Rippl-Rónai József kutató. A művész hagyatékával már 1978-ban közeli kapcsolatba került, amikor a művész kaposvári Róma-hegyen álló egykori otthonát emlékmúzeumnak berendezte. Az emlékmúzeum Rippl-Rónai festményeivel, szecessziós stílusú iparművészeti tárgyakkal berendezett századelő hangulatát idéző művészház. Rippl-Rónai Ödön, a festő öccsének gyűjteménye, (976 db) köztük Rippl képei is 1920ban adományként kerültek a múzeumba, s letették a művészetörténeti gyűjtemény alapjait. Ma a múzeum mintegy 160 db rendkívül értékes Rippl-Rónai képet őriz. A tanulmányt közel 40 fotó illusztrálja. A történettudomány témaköréből történész, irodalom- és agrártörténész, helytörténész egyaránt részt vállalt. Fejesné Bognár Zsuzsa irodalomtörténész kutatásai középpontjában évek óta a Pester Lloyd, a múlt század közepétől német nyelven megjelenő félhivatalos hazai kormány lapja áll. E tanulmányban a lap somogyi vonatkozásait dolgozza fel a szerző 1900-1902 között. Matyikó Sebestyén 'Józsefhelytörténész a siófoki Kálmán Imre helytörténeti gyűjtemény vezetője a siófoki zsidóság történetét írja le gazdagon illusztrált anyaggal. Siófok, a fürdőtelep, virágzása a Budapest-Nagykanizsa-i vasútvonallal indult el 1863-ban. A fővároshoz így a legközelebb eső balatoni község „nagy lehetőségét" a zsidóság is felismerte és a 19. század elején megjelenő zsidó kereskedelem Siófokon a század második felére jelentősen megnőtt. 1878-ban felépült a zsinagóga és a siófoki zsidó iskola hírneve is igen jó volt. Századunk 80-as éveiben a régi zsinagóga helyett egy új templom épült. A szerző ezt a másfélszáz évet dokumentálja. Dr. Takács Éva történész egy 19. század második felében élt parasztcsalád hétköznapjait rögzíti „Fonai György írásos könyve" alapján. A könyvecske három család adatait jegyzi gazdasági bejegyzésekkel a községre, a családra, kiemelkedő eseményekre vonatkozó feljegyzésekkel, a hitélettel, az időjárással kapcsolatos megjegyzésekkel és egyéb adatokkal. A könyv legtöbb adata a bevételekről és a kiadásokról szól, elemzése érdekes, értékelhető információkat hordoz. Э0