Draveczky Balázs: Somogy megye régészeti képeskönyve (Somogyi Múzeum 17., 1970)

nált tárgyakat azonban csak nagyon lassan szorították ki a használatból. Az új fém megjelenése új korszak beköszöntését is jelentette. (Rézkor, i. e. 2500—1900). A rézkor változást hozott a gazdasági életben. Ekkor kezdődhetett meg az állatok igaerejének munkába állítása is. A termelésben bekövetkezett változás gyorsan visszahatott a társadalomra. A társadalmat formáló gazdasági alap hitvilágot átalakító jelentőségét többek között a temetkezési helyeken .megjelenő állattemetkezési szokásokkal is magyarázhatjuk. A halottak kuporítva való temetése mellett fellépő égetéses temetkezés is a vallási életben bekövetkezett változást igazolja. A rézkor első felében megyénk területét is érintette az i. e. III. évezredre tehető, az egész Kárpát-medencét érintő népvándorlás. Az új lakosság, első lelőhelyéről Lengyeli népnek nevezett etnikai-társadalmi egység, számos lelőhelyét megtaláltuk már. A Lengyeli nép balkáni eredetű műveltség, kultúrájának alapját a kései vonaldíszes csoportok és a hozzájuk csatlakozó új, déli, festett kerámiás népek adják. Településeiket a patakok, a folyók feletti kisebb-nagyobb fennsíkokon találjuk meg. A házaik szabálytalan gödör (Kaposvár—Ólaki dűlő) vagy szabályos négyszög-formát (Juta-Gagarin, Pamuk-iMuci puszta) mutatnak. Igen kevés adatunk van megyénk területéről a rézkor második felében lezajlott történelmi eseményekről. A legújabb régészeti ásatások és terepbejárások alapján ma úgy látjuk, hogy ebben az időben a Lengyeli nép lassan északabbra húzódott. Ezt a mozgást csak egy újabb ÉNY-mediterrán népvándorlás eredményezhette. A Lengyeli nép helyére költöző új foglalókat szállásterületük központja alapján kutatóink Balatoni csoportnak nevezik. Megyénkben —• mint a Dunántúlon általában — a későrézkort a fejlett kultúrszíntű ún. Péceli (Bádeni) népesség képviselte. A műveltség hordozója mediterrán típusú ember volt. Életmódjában a nagyállattartás döntő volt. '(Szarvasmarha, juh, kecske, sertés-tenyésztés.) Ezt igazolja a megyénk területén Segesd—Alsóbogát pusztán előkerült agyagból formált kulacs (függeszthető edény) is. Ez a pásztori művelődés igen gyorsan meghódította a Balatoni csoport településhelyeit, és megyénkből igen sok lelőhelyről ismerjük a reá jellemző tárgyakat, eszközöket. Jelentős, nagykiterjedésű, hosszú ideig lakott falujuk került elő az Andocs—Nagytoldi puszta — eperfási ásatásnál, melyet kétharmad részben már fel is tártunk. 6