Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)

arról győz meg bennünket, hogy a házas zsellér fogalom jogilag egységes jellege nagyon tarka réteget takar, hiszen a zsellér belsőségének nagysága 1/32 pozsonyi mérőtől 3 3/4 pozsonyi mérőig váltakozott. Az itt megrajzolt sommás kép, amely a falu lakóinak létminimum alatt álló életszínvonalát mutatja, lényegesen megváltozik, ha a tabellával egyidős faluösszeírás reálisabb számait mellé állítjuk. 1. táblázat Társadalmi réieg Háztartás szám 0f

o Urbárium hold °/o Conscriptio possessionis Társadalmi réieg Háztartás szám 0f

o Urbárium hold °/o antique föld hold o/

0 irtásföld hold % összesen hold °/o Jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér 5 11,9 27 64,3 10 23,8 37,75 60,4 24,69 39,6 37,62 55,5 30,06 44,5 42,50 18,6 172,75 75,9 12,75 5,5 80,12 27,0 202,81 68,1 12,75 4,9 Összesen : 42 100,0 62,44 100,0 67,68 100,0 228,00 100,0 295,70 100,0 Az első számú táblázatban egymás mellé állítottuk az egyes társadalmi kategóriák háztartásainak a számát, a tabella birtokállapotra utaló adatait, a harmadik részben pedig a faluösszeírás számait. Ez utóbbit a használt forráshoz hasonlóan kettébontottuk, külön jelölve az antiqua föld és az irtás nagyságát. Antiqua alatt az összeírok általában a 12 évnél régebb óta jobbágykézben levő földeket jelezték, amelyek így esetleg — ha volt ilyen — elveszítették irtás jellegüket. Az irtások pedig az 1750-es évek közepe után termővé tett területeket jelezték. Ezek viszonylagos túlsúlya, és a házas zsellérek nagy részesedése azt igazolja, hogy megyénkben a XVIII. század ötvenes éveiben még mindig, vagy ismét jelentős a népesség vándorlása, és még mindig nem rögzítődött — hozzávetőlegesen sem — a somogyi falvak szerkezete. A fenti táblázat érdekesen változtatja meg az urbárium alapján fentebb kialakított képünket is. A háztartások és a birtokolt földnek a tabellában jelentkező aránytalansága a táblázat második 10