Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek (Somogyi Múzeum 7., 1966)

ta a z edényen csomós, »buborcsékos«, »varacskos« lett. A barna festéknek magasabb volt az olvadási foka, ezért a barnamázas edényeket és kályhaszemeket a tüzelőtér közelébe, közvetlenül a rostély mellé tették. 3. A HEDREHELYI GELENCSÉREK ÁRUKÉSZLETE: A hedrehelyi gelencsérek a kályha mellett túlnyomórészt edényt készítettek" Az edény repertoár a paraszti háztartás szükségleteinek megfelelően ugyanaz lehetett az összes somogyi fazekasnál, hiszen a vasmegyei züricvölgyi fazekasok is nagyrészt ugyanezeket az edényeket készítették a .somogyi konkurrencia hatására, bár előbb a XIX. század végén csak fazekakat hoztak/'

8 10. ábra, M-Túrószűrő fazék« 11. ábra. »Zsírosbödön« Hedrehelyen az edények formájában, színében, díszítésmódjában van némi egyöntetűség, hiszen a mesterek egymástól tanultak, egyik a másik inasa vagy segéde volt egy ideig. A rendelkezésre álló anyagból az derül ki, hogy Turbéki, Lőrinc, Rodek egy régibb díszítési szintet képviselnek, míg a Bencsik család és vejük Kosaras István újabbat. Természetesen az edény vastagságában, karcsúbb vagy nehézkesebb voltában, száj kiképzésében megnyilvánulnak a mesterek egyéni jellegzetességei is. A fazekak, mint legfontosabb edények sokfélék — »csúcsos, köblös« és »totyakos« formájúak voltak, azaz keskeny és széles 25