Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek (Somogyi Múzeum 7., 1966)

6. ábra A Betncsik család cégére 2. A GELENCSÉRMUNKA FOLYAMATA a) Nyersanyag szerzés: A tulajdonképpeni munka az agyag beszerzésével kezdődött. A hedrehelyiek tűzálló agyagot használtak fel a kályha és a főzőedények készítésére. Az agyagot több helyen is bányászták. Az első világháború előtt a nagyatádi fazekasokkal együtt Körmendről szállították az anyagot. A körmendi agyag idősebb Bencsik István szerint igen jóminőségű, tiszta, nem kellett szűrni, csak faragni. Az első világháború után felparcellázták Körmenden ezt a földdarabot is és így más lelőhely után kellett nézni. Kályhásmunkához és tűzálló edényekhez megfelelő volt a patcai vöröses agyag, más edényekhez a szilvásszentmártoni agyag. Hedrehely egyes részein homokos »sovány« vörös agyag található, így a Felső-Nyárosban a Birkakertnél, a Moharos horhónál, a Cseralla-dülőben stb, (5. ábra). A »zsíros« patcai és szilvásszentmártoni agyag soványítására használták a helyi agyagot, különben elrepedt volna az edény. A hedrehelyi határnak északkeleti része agyagos, úgyis van számontartva, mint gyenge minőségű rozstermő föld és rét a »Cseralla« dűlőben, már egy 1840. évi határjáráskor is/'

0 Ezt 'egészíti ki egy újkori adat: »... a falutól keletre a földtalaj nehezen munkálható, 15