Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek (Somogyi Múzeum 7., 1966)
sem száraz, sem nedves időjárásban nem lehetett szántani, kapálni. A talaj itt erősen vörösagyag ... Itt régen mindenütt erdő volt.« 41 Turbéki István a Cseralján vett földet és innen szállíttatta a soványító agyagot. Agyagos terület a községtől délnyugatra elterülő halastói rész is. (Moharos horhó). Nemcsak a gelencsérek, hanem a téglaégetők is felhasználták az agyagot a mostani bugybókai, bikkfeji és a Visnyei út melletti »szénégető« földjéről. A Bugybókadomb alatt Bátkánál a legelőszélen téglaégető volt. A hencseiek is Hedrehelyről vittek sárzáshoz szükséges agyagos földet/ 12 A gölöncséreknek nem volt saját fogata, s így az agyag szállításához helybeli gazdától kellett fogatot igényelniök. Aki tudta, megpróbálta komaságon, rokonságon belül elintézni a fuvart, s akkor cserébe ellátta cserépedénnyel őket. A szállítás bére a távolságtól függött, a pengős világban 1926 körül péld. Kadarkútra 1 pengő, távolabb Istvándiba, Szigetvárra 2 pengő volt. A felhasználható agyag nem a föld felszínén található, hanem jóval mélyebben. A patcai és a cserallai részen 1 méternél is lejjebb volt a fazekas agyag. A »fazekasagyag« fölött a »terméketlen« agyag és legfelül a »termőagyag« helyezkedik el. Kapával, lapáttal, irtókapával dolgoztak. Ha a bánya nem volt mély, akkor felvágták az agyagot és lapáttal kidobálták, ha mély volt, akkor fateknőben adogatták fel. Többnyire hárman végezték ezt a munkát. Beletelt egy jó hosszú napba míg elmentek Patcára, Szilvásszentmártonba, »kiájták« az agyagot és hazavitték, de ilyenkor hajnalban indultak, késő este érkeztek meg. Ъ) Az agyag előkészítése korongoláshoz, korongolás Körülbelül egy köbméternyi (15 mázsa) agyag fért egy kocsira. Az agyagot otthon kupacba lerakták, kissé meglocsolták. Másnap megforgatták ásóval, megsúlykolták, hogy ne álljon nagy darabokban. Ekkor következett az »agyagmosás«, azaz a felhasználandó agyagot hordóba tették (200—300 literes), vizet öntöttek rá, keverőf ákkal addig forgatták, míg folyékonnyá nem vált. Ekkor »fődszürőgödör« tetejére két lécre tették a rostát és »cseréppoharakkal« a hordóból belemerték a folyékony agyagot. A rostában falapátokkal kevergették. A sűrű rostán fennakadt minden idegen anyag: kavics, gyökér, fadarab, ami rontaná az agyag minőségét. Mikor tele lett a gödör, az agyag leülepedett, a víz feladta magát és le lehetett engedni. 8—10 napig itt szikkadt a gödörben az agyag, akkor »agyagvágóval« 25x25 cm-es kockákba felvágták. 16
