Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek (Somogyi Múzeum 7., 1966)

sem száraz, sem nedves időjárásban nem lehetett szántani, kapál­ni. A talaj itt erősen vörösagyag ... Itt régen mindenütt erdő volt.« 41 Turbéki István a Cseralján vett földet és innen szállíttatta a soványító agyagot. Agyagos terület a községtől délnyugatra elte­rülő halastói rész is. (Moharos horhó). Nemcsak a gelencsérek, ha­nem a téglaégetők is felhasználták az agyagot a mostani bugybókai, bikkfeji és a Visnyei út melletti »szénégető« földjéről. A Bugybó­kadomb alatt Bátkánál a legelőszélen téglaégető volt. A hencseiek is Hedrehelyről vittek sárzáshoz szükséges agyagos földet/ 12 A gölöncséreknek nem volt saját fogata, s így az agyag szál­lításához helybeli gazdától kellett fogatot igényelniök. Aki tudta, megpróbálta komaságon, rokonságon belül elintézni a fuvart, s akkor cserébe ellátta cserépedénnyel őket. A szállítás bére a tá­volságtól függött, a pengős világban 1926 körül péld. Kadarkútra 1 pengő, távolabb Istvándiba, Szigetvárra 2 pengő volt. A fel­használható agyag nem a föld felszínén található, hanem jóval mé­lyebben. A patcai és a cserallai részen 1 méternél is lejjebb volt a fazekas agyag. A »fazekasagyag« fölött a »terméketlen« agyag és legfelül a »termőagyag« helyezkedik el. Kapával, lapáttal, irtóka­pával dolgoztak. Ha a bánya nem volt mély, akkor felvágták az agyagot és lapáttal kidobálták, ha mély volt, akkor fateknőben adogatták fel. Többnyire hárman végezték ezt a munkát. Beletelt egy jó hosszú napba míg elmentek Patcára, Szilvásszentmártonba, »kiájták« az agyagot és hazavitték, de ilyenkor hajnalban indul­tak, késő este érkeztek meg. Ъ) Az agyag előkészítése korongoláshoz, korongolás Körülbelül egy köbméternyi (15 mázsa) agyag fért egy kocsi­ra. Az agyagot otthon kupacba lerakták, kissé meglocsolták. Más­nap megforgatták ásóval, megsúlykolták, hogy ne álljon nagy da­rabokban. Ekkor következett az »agyagmosás«, azaz a felhaszná­landó agyagot hordóba tették (200—300 literes), vizet öntöttek rá, keverőf ákkal addig forgatták, míg folyékonnyá nem vált. Ekkor »fődszürőgödör« tetejére két lécre tették a rostát és »cseréppoha­rakkal« a hordóból belemerték a folyékony agyagot. A rostában falapátokkal kevergették. A sűrű rostán fennakadt minden idegen anyag: kavics, gyökér, fadarab, ami rontaná az agyag minőségét. Mikor tele lett a gödör, az agyag leülepedett, a víz feladta magát és le lehetett engedni. 8—10 napig itt szikkadt a gödörben az agyag, akkor »agyagvágóval« 25x25 cm-es kockákba felvágták. 16

Next

/
Thumbnails
Contents