Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

b) A mechanikai és itárgyi feltételek után ser kerülhetett a há­borús károk és veszteségek pantos felmérésére, а múzeumi és mú­zeumi könyvtári anyag szétválasztására, a használhatatlan és tönk­rement anyagok selejtezésére, egyáltalán a múzeumi 'tárgyi revízió­ra. A hosszú hónapokig tartó munka után az anyag rendezetten és szakszerűen kerülhetett a ráktárákba. (Ez a revízió volt az alapja és segítője a Művelődésügyi Minisztérium által országosan elren­delt, niálunlk 1962-ben megindult anyagnrevíziónak.) c) A külső és belső múzeumi munka megszilárdításának ered­ményeiként nyitotta meg Bernáth Aurél 1951-ben az első, a kor színvonalán álló, komplex és tudományos eredmények alapján ké­szített állandó kiállítást, mely több kisebb-nagyobb kiegészítés­sel iniapjiainlkban is fennáll. Az állandó kiállítassál kapcsolatos ün­nepségek során kapta a múzeum nevét a város és megye nagy fes­tőjéről, Rippl-Rónai Józsefiről. d) Az állandó múzeumi (kiállítás megnyitása után a legfonto­sabb feliadat a múzeum 'társadalmi bázisának megerősítése volt, A • .megerősítést a imúzeum a már korábban is meglevő időszakos ki­áEítások /további megszervezésével, valamint Múzeumi Baráti Kör létreréhozásávál értbe él. Amíg 1947-ben egy, (iSomogymegyai Kép­zőművészek Tárlata. 1861—1947.) 1948-ban egy, (Somogymegyei 59 A Rippl-Rónai Múzeum ősrégészeti kiállításának része

Next

/
Thumbnails
Contents