Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

Az elmondottakon kívül a szigetvári »Rezső« polgári fiú és ^Elza« polgári leányiskoláknak volt az első világháborúig szerény jelentőségű muzeologiai gyűjteménye. Anyagukban azoníban az wavátt vasailó^-tóíl i( ! !) madáré tetőtől a srapnellgoly óig minden megtalálható volt, amint ezt az Iskolai Értesítők-bői figyelemmel kísérhetjük. Tudomásunk van még az első világháború előtti évekből a barcsi és lengyeltóti polgári iskolák muizeologiai gyűjteményéről is. A lengyeltóti anyag, ahogyan.a földből kikerült, egy inagy ládában, a későbbiekben egy törött ajtajú szekrényben tárolódott. Anyaga a. múlt század 90-es éveitől kezdve ismert Lengyeitótíi-Tatárvár, Buzsák, Buzsálk-iCsisztapuszta, Béndekpuszta, stb. lelőhelyekről került a gyűjteménybe. Az anyagnak és a tároló eszik őzöknek az első világháború után nyoma veszett. Sem a barcsi, sem a lengyeltóti gyűjteményre irodalmi utalást nem találtunk, ami bővebben megvilágíthatta volna e két, nagyon is szerény jelentőségű, de tudománytörténetileg érdekes gyűjtemény sorsát. A Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület. A szigetvári múzeum és múzeumi gondolat eredete a Szigetváron élő Zrinyi-kultuszra vezethető vissza. A Zrínyi ünnepségeik és a Zrínyi mozgalom eredményeként 1916-ban vetődött fel a múzeuimalapítás kérdése, sőt lehetősége is. A imúzeumi ügy lelkes elindítója, támogatója, és mozgatója,, Sziebenliszt Béla ny. tábornok, így foglalja össze a létesítendő múzeum illetve Múzeum Egyesület lényegét és jelentőségát: »A múzeum-kérdést könnyebb megoldani, mert független a vár kérdésétől és szobor-kérdéstől. Szükséges először egy múzeum egylet létesítése^ mely lelkes buzgalommal szolgálná a Zrínyi-kultuszt! Istenem, mit adna egy másik város, ha Zrínyi Miklósa lett volna! Kétségtelen, ha a lelkesült és buzgó Zrínyi Miklós Múzeumegylet szorgalommal gyűjtene az ereklyéket, korabeli fegyvereket, Zrínyi Miklósról és Szigetvár ostromáról, de a vár további sorsa alakulásáról, valaha megjelent könyveket, képeket, rajzokat, kéziratokat, fényképeket» stb. hamar lenne alapja a múzeumnak!« A szervező és a köréje csoportosuló lelkes barátok, valamint a sajtó támogatásával a szervezés ügye odáig jutott hamarosan, hogy a Somogyimegyei Hírlap 1917. január 28-iki számában Sziebenliszt Béla már részletes ismertetést irthatott az addigi munkáról. Az országos közvélemény is szorgalmazta, a Múzeumegyesület létrejöttét, és bár anyagi nehézségek hátráltatták a munkát, 1917 áprilisában a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége is pozitívan nyilatkozott e kérdésben. 1917 augusztus végén az ügy mozgatói, támogatói, barátai, az egyesület érdekében értekezletet tartottak, majd Szigetvár elestének 12