Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

351. évifordulóján, 1917. szeptember 7-én megalakult a Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület. Mint ebben az időben máshol is, az általános kulturális testületeik szervezéseméi a szervezőik a túladmhiisztrálás hibájába esteik. Ezzel magyarázható a (nagyszámú vezetőség, mely védnökiből, díszelniölkökből, egy elnökből, négy alelnökből, egy titkárból, egy ügyészből, toét jegyzőiből, egy pénztárnokból, két ellenőrből, két múzeumi felügyelőből, két segédMügyelőből, két múzeumi őrből és 30 választmányi tagból állt! Az alakuló díszközgyűlésen az elnök Dr. Rusa Ernő, díszelnökök: Gróf Széchenyi Aladár és Sziieibenliszt Béla, titkár Farkas Gyula lettek. Az egyesület munkáját időszakonként megtartott választmányi és rendes 'közgyűlésekkel kezdte meg. A iMúzeumegyesületnek következő feladata a múzeum számára helyiségszerzés volt. Először a NeumannHféle cipőgyár egyik raktárával, majd a várban két helyiség szerzésé vei, később a takarékpénztár üres helyiségeivél, valamint a polgári iskolával kísérleteztek, de eredmény nélkül. A szerb megszállás megakasztotta a Múzeumegyesület lassan kibontakozó fejlődését. 1921-től újra megkísérelték helyiség szerzését, de csak 1922-ben készítették két szekrényt múzeumi tárgyak elhelyezésére! Ebben az évben oldódott meg az elhelyezés kérdése is: a múzeum, illetve a múzeumi gyűjtemény a polgári iskoláiba került. A gyűjtés lassan ment, és általános jellegű volt. A kőbaltától néprajzi tárgyakon át a Zrínyi családnak és Zrínyi Miklósnak tulajdonított rúhafoszlánydkig mindent gyűjtöttek. Ezért az 1925-ben rendezett kiállításiban nagyrészt kölcsönkért anyagot voltak kénytelenek felhasználni. Hosszas huza-vona után, 1929-ben megkapták az ún. »török pince« néven ismert épülietet, mely dohos, szűk, nyirkos ós elhanyagolt volt. Itt nyílt ímeg 1930. szeptember 7-én a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület első, önálló helyiségben megrendezett kiállítása. A (múzeum megnyitása után a nagyközönség érdeklődésié nemcsak a látogatással, hanem a leletbejelentésekkel is megmutatkozott. Az 1930—-il932-es évek a vár helyreállításával teltek el, melyet az egyesület többszöri szorgalmazása után a tulajdonos, Gróf Andrássy Mihály végeztetett. A munkálatok közben régészeti anyag is előkerült : »Mostanában a vár északi fala mentén elhelyezett kazamaták restaurálásával foglalkoznak... Az egyik boltozott helyiség talajának ásásakor érdekes leletekre bukkantak, öt erős földbeásott oszlop tűnt elő, melyek között karvastagságú ágakból készített fonás maradványai látszottak.« — ezek feltehetően a vár belső erődítési rendszeréhez tartoztak. 13