Fehér Erzsébet: József Attila kiállítás Balatonszárszón (Somogyi Múzeum 4., 1965)

Csókol Attila, a hírneves költő, melyet nem szül kettő sőt három emberöltő. Attilának tetszik ének, tánc és séta, ő az édes szavú, aranyos poéta, Hozzá más költő csak analfabéta. Két kedves tanára: Galamb Ödön és Tettamanti Béla bíráló szóval egyengették a gyermekköltő útját. Itt, Makón éri az első szerelem; versei megtelnek áradó, kamaszos lobogással. A legszebb darabok egyike a bemutatott Csókkérés tavasszal. Csupa játék, csupa zene, ritmusa, mint a nyugtalan szívdobogás. Makói diákkorában ismerkedett meg a mestereként tisztelt Juhász Gyulával, akihez tűző nyárban gyalog ment látogatóba Makóról Szegedre. Biztatására gyűjtötte össze addigi versei javát és 1922 karácsonyára kötetbe fűzve Szépség koldusa címen jelenttette meg Szegeden. Tizenhét esztendős ekkor, a régi és modern irodalom kiváló ismerője. Végigpróbálta a magyar líra minden hangszerét nagy mesterségbeli tudással, de legizgalmasabbak azok a sorok, vagy versek, ahol az elődök köntöse mögül kivillan az új, az ő saját költői egyénisége. Az ifjú költő bemutatását Juhász Gyula vállalta, megható tisztelettel adózva a fiatal tehetségnek: „József Attila Isten kegyelméből való költő, ezt meg lehet és meg is kell mondani és nagy fiatalsága olyan ígéretekkel teljes, amelyeknek beváltása — és ez nemcsak és nem mindig a költőn múlik egészen — őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbj

ai közé fogja emelni." Az egykori mester barátsága végigkísérte József Attila pályáját. Egy esztendőben dobták el maguktól az életet. Vázlatosan ennyit mond, vagy inkább jelez az indulásról a kiállítás első tablója. Felette mintegy összefoglalásul a költő négy sora, benne a cselekvés ereje, tiszta emberi és művészi programja: Minden jövendő tűz is bennem él, hogy az utolsó harcos én legyek. A simogatás az én lobogóm s minden megindul, hogyha én megyek! (A legutolsó harcos) Néhány esztendőt átugorva a következő kis tabló élete és pályája szempontjából igen fontos állomást jelez. Ö maga érezte ezt így: utolsó esztendejében, élete mérlegének készítésekor két alkalommal is visszatér a Tiszta szívvel című versével kapcsolatos egyetemi afférra : 12