Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)
A betyárok világa - szarukürtök
A 17. század végétől, a kuruc kortól fogva egyre több forrás tanúskodik arról, hogy a fosztogatásból, rablásból élő kóborló bűnözők problémát okoztak a közigazgatásnak. A földesúri gazdálkodás önállósodása, a közhasználatú földek és legelők kisajátítása a zsellérek5 számának megnövekedését eredményezte.6 A Habsburg birodalom hadseregébe az utánpótlást gyakran pont a falvak legszegényebb legényeiből fogdosták össze, hiszen a földdel rendelkező gazdákra szükség volt a mezőgazdasági termelésben. Többen meg is szöktek a 10-12 évnyi kötelező szolgálat alól7, ezzel azonban egy társadalmon kívüli életet, állandó bujkálást és menekülést választottak. Az i848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a honvédeknek és a császári hadseregből tömegesen dezertáló magyar katonáknak szintén bujdosniuk kellett.8 1869 és 1871 között Ráday Gedeon kormánybiztost gyakorlatilag tejhatalommal ruházták fel, hogy kegyetlen irtóhadjáratot indítson a betyárok ellen. Küllős Imola Mikszáthot idézi, hogy érzékeltesse a betyárüldözések realitását: „Szegény betyárok! A mód, amellyel kiirtattak szinte szégyenteljesebb, mint a garázdálkodás, amelyet véghez vittek. "9 10 Megváltoztak a gazdasági körülmények is. A mezőgazdaság, különösen az állattartás egyre belterjesebbé vált, a legelőket feltörték, felaprózták, a folyószabályozásokkal, lecsapolásokkal eltűntek az árterek. Velük fogytak a szilaj pásztorok és a betyárok is, emléküket ma már csak sótartókon, botokon, kobakokon, tükrösökön faragott ábrázolások és a folklórarchívumok őrzik. „Öreg betyár önként búcsúzik a világtól". Karcolt . .. , , - ^ i, i jelenet az RRM ci. 1.1 leltári számú kürtről. A mai koremberenektalan aza leg- J érdekesebb kérdés, hogy milyen gazdasági, politikai és társadalmi körülmények kellettek ahhoz, hogy megszülethessen a betyárromantika. A 18. századi Európát számos gazdasági, társadalmi és eszmetörténeti változás jellemezte. A felvilágosodás során megkérdőjeleződött az uralkodók istentől kapott hatalma. Dömötör Sándor szerint „a betyárromantika szellemi megmozdulás jele, amely megmozdulásnak legfontosabb alkotó eleme törvényellenes tényeknek az általános emberi jogok megérzésén keresztül való megítélhetősége.'no Ez a szemlélet а törvénytelenek cselekedeteinek mozgatórugójaként a társadalmi bűnöket, az elnyomást és igazságtalanságot, az álságos erkölcsi renddel szembenálló szociális életjelenségeket látta. 5 A jobbágyság alsó rétegébe tartózó, csak nagyon kevés földdel rendelkező, vagy földnélküli réteg. 6 Küllős 1988:12 7 Gyalogosoknak 10 év, lovas katonáknak 12 év; a szolgálat alól megszökötteket pedig újabb 6 év katonasággal büntették. Küllős 1988:15 8 Küllős 1988:20 9 Küllős 1988:20 10 Dömötör Sándor 1930. A betyárromantika. Ethnographia 41. évf., 99-113. (103.) 85 A BETYÁROK VILÁGA • SZARUKÜRTÖK
