Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)

A betyárok világa - szarukürtök

A Habsburgok katonai szolgálata elől megszökő dezertőrök - különösen 1848 után - könnyen válhattak a hazafiasság ideálját megtestesítő, az idegen elnyomással szembeszálló hősökké a korabeli magyarság körében. A nehéz élethelyzetbe félig-meddig önhibáján kívül került betyár figurája empátiát és szolidaritást keltett az alávetett parasztság körében. Gyakori motívum a betyárballadákban a véletlenül elalvó és a rábízott nyájat elvesztő pásztor figurája vagy a tiltott szerelem miatt bajba került legény. Ugyanakkor csodálat és félelem tárgyai is ezek a hősök: alakjukban megfogalmazódik az egyéni erkölcs és a társadalmi nyomás ellentéte. Önálló, karakteres személyiségként „a szabad élet képviselője áll szemben a társadalmilag kiszolgáltatott, közösségi etika és morál által szabályozott életű paraszttal".11 Bár a mának élő értékrendjük meglehetősen távol állt az egész éven át keményen dolgozó és gyűjtögető paraszti mentalitástól, a pásztorokéhoz annál közelebb lehetett. A társadalmi igazságtalanság elleni küzdeni vágyás fogalmazódik illetve abban is, hogy betyárjaink alakjai köré olyan történeteket szőttek, melyekben a gazdagoktól elvett javakat a szegények között osztják szét. Sőt, egyenesen az isteni igazságosság eszközeivé válhatnak:

Isten teremtötte a betyárokat,

Azok által veri a gazdagokat.

Hogyha betyárgyerök nem találkozna,

Gazdag embör soha nem imádkozna.

(Juta, Somogy megye)12

11 Küllős 198875

12 idézi Küllős 1988:80

Betyárt ábrázol az RRM 6739 leltári számú sótartó egyik oldala