Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)
Az állatok gyógyítása
Megnevezés: NYÜVEZŐ • RRM 80.76.1 Gyűjtés/származás helye: Somogyzsitva Gyűjtés/készítés ideje: 1980/1980 Készítő/ajándékozó neve: Nagy Géza fafaragó készítette Leírás: 12 cm hosszú, 1,6 cm széles hosszúkás, csontból faragott, tulipánfejben végződő lapocska. Nagy Géza fafaragó készítette az 1980-as néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatra. Gyűjtő/leltározó neve: Kapitány Orsolya A tavaszi és nyári fülledt, párás időben a döglegyek és húslegyek gyakorta okoznak nyüvességet az állatokon. A sérült bőrfelületbe vagy a nyálkahártyával fedett részekre tojjék petéiket. A beteg állat étvágytalanná válik, romlik gyapja minősége, ha pedig elhanyagolják, el is pusztulhat. Ezért a pásztorok egy erre a célra elkülönített lapos kis fa- vagy csontdarabkával eltávolították a sebből az apró kukacokat. A nyüvességet úgy is gyógyították, hogy kiolvasták a kukacokat: a pásztor nagy levegőt vett, visszafelé számolt kilenctől, közben a földre hajolt és homokot szórt a sebre, mindezt háromszor megismételve.4 Ha az állat felfúvódott, a gyomrába trokárral vágtak lyukat. Ennek lényege, hogy a szúró eszközt és az azt körülfogó csövet egyszerre döfik az állat oldalába, majd kihúzzák a szúrót és a csövön át távozhatnak az emésztés során keletkezett gázok.5 Aki látott már testközelből szürkemarhát, az elképzelheti, micsoda bátorságra és ügyességre volt szüksége egy gulyásnak, mikor ennek a több tonnás állatnak a szemét gyógyította. Ha beleszúrt a berekben legeltetett marha szemébe a nád és hályog képződött rajta, az állat könnyezni kezdett. Kikötötték az állatot, kóróval hosszában és keresztben is kipeckelték a szemhéját. Ahogy a szemgolyóját forgatta, a kórópálcikákon ledörzsölte vele a hályogot.6 Megnevezés:TROKÁR • 80.76.3.1-2 Gyűjtés/származás helye: Somogyzsitva Gyűjtés/készítés ideje: 1980/1980 Készítő/ajándékozó neve: Nagy Géza Leírás: Teljes hossza 20,4 cm, a hüvely hossza 9,3 cm. Csontból faragott, díszített hengeres nyél, melybe hengeres keresztmetszetű, kihegyezett acéldarabot illesztettek. Hüvelye rézből készült. Nagy Géza fafaragó készítette az 1980-as néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatra. Gyűjtő/leltározó neve: Kapitány Orsolya 4 Takáts 1986:53 5 Paládi-kovács Attila 2001. Szarvasmarhatartás. In. u.ő. (főszerk.) Magyar néprajz II., Akadémiai Kiadó, Bp., 670- 671.0. 6 Takáts 1986:95