Horváth János: Kunffy Lajos - A somogytúri Kunffy Emlékmúzeum katalógusa (Kaposvár, 2005)

/^^Y/y^-y^y __ __ Minthogy a nyári hónapokat mindig Magyarországon töltöttem, meghívtam hozzánk Gálosfára a vakáció alatt. Neki is haza kellett jönni katonai fegyvergyakorlatra, mint tartalékos tisztnek. A fegy­vergyakorlatról jött egyenesen hozzánk, szép huszártiszti uniformisában. A szőke fiú kitűnően festett benne. Szüleim is megszerették a mindig mosolygó, kedves pajtást. Anyám észrevette, hogy nagyon szereti az almakompótot, naponta csináltatott számára. Én akkor festettem a két freskószerű képet ka­posvári házunk lépcsőfeljáratára, vászonra. Bíztattam, hogy б is dolgozzék, mert jobban szeretett lo­vagolni. Mikor lelőtt egy ún. aranymálinkó nevű madarat, ezt megfestette. Ez volt az első képe. Ezen a nyáron (1892 - HJ) jött haza hosszú évek után Rippl-Rónai is szülei látogatására. Őt is meg­hívtam. A három piktor kitűnően érezte magát együtt, élveztük Paris után a falusi nyugalmat és a park árnyas pihenőit. Rónait megihlették a kúszó töklevelek sárgakelyhű virágaikkal, ezekről festett deko­ratív dolgokat. Egy Ids idő múlva észrevettem, hogy vacsora után Rónai, Szikszay el-eltűnnek. Kitu­dódott, hogy udvarolnak a szép kocsmárosnénak, a szomszédban. Nekem a gazdaság tulajdonosa fiá­nak nem illett volna oda járnom, tehát titkolták előttem. Az udvarlásban a huszárhadnagynak volt na­gyobb sikere. Rónai sokáig nem maradhatott, míg Feri hetekig vendégünk volt. Egy este, amikor már lefeküdni készültem, izgatottan rohant be szobámba. No mi történt Feri, kérdeztem. Az asszony szo­bájába mentem, amelyet lezártunk. Az ura a kocsmában foglalkozott. Egyszerre erős zörgés az ajtón, a férfi valamit megneszelt. Hogy a szituációt megmentsem, az ágy alá bújtam, mert a vasrács miatt az ablakon ki nem ugorhattam. Erre az asszony kinyitotta az ajtót. Egy nagy kés volt a férfi kezében, amellyel még a fali fogast is, amely tele volt ruhákkal, szurkálta. A helyzet veszélyességét látva előug­rottam és az asszony segítségével kicsavartam a kezéből a kést és az ajtón át eltűntem a parkban és azon átjöttem most ide. Az asszonyt elkergette a férfi nyomban és kiabálta, hogy engem leszúr. Nem akarnék szüleidnek kellemetlenséget okozni, mondta Feri, legjobb lenne, ha én azonnal elutaznék Ka­posvárra. Én csillapítottam és megnyugtattam, hogy a kocsmáros hozzánk nem fog átjönni, apám előtt nagy a respektusa. Feri azonban Károly fivérem szobájába ment és vele megbeszélte, hogy hajnalban nyergelteti fakó hátaslovát és ott megvárja, amíg kofferjét utána küldjük Rippl-Rónaihoz. Az asszony is Pestre ment és Feri összeköttetésével szerzett neki egy munkaközvetítői igazolványt, hogy kereset­hez jusson. A huszárhadnagy felbontotta a házasságot. Szerencsére, gyerek nem volt. A Julian Akadémián töltött ezen éveim alatt a szombat délutánokat és a vasárnap délelőttöket mú­zeumok és időleges kiállítások megtekintésére használtam fel. A Georges Petit és Durand Ruel műke­reskedők helyiségeiben rendezett kiállításokat mindig megtekintettem. Durand Ruelnél a haladottab­bak, akkor már az impresszionisták szerepeltek. Itt láttam hosszú fehér szakállával Pissarot egy alka­lommal, aid olyan volt, mint egy öreg rabbinus. Petit-nél inkább már teljesen arrivait művészeket és is­mert amatőröket (műgyűjtőket - HJ) lehetett látni. Parisban egy-egy képkiállítás megnyitása társadal­mi esemény volt. Idősebb akadémiai kollégáink figyelmeztettek bennünket az École de Pharmacie-ban Besnard freskóira, amelyek egész újszerűek voltak és a gyógyszertan fejlődését mutatták be természet­tudományi és filozófiai alapon, azután a Pantheon falképeire, a Hotel de Ville-i és a Sorbonne nagy­33

Next

/
Thumbnails
Contents