Varga Máté: Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 3. (Kaposvár, 2020)
Középkori és kora újkori aranypénzek
KÖZÉPKORI ÉS KORAÚJKORI ARANYPÉNZEK • 6.VITRIN A vitrinben múzeumunk legszebb és legértékesebb aranypénzeit mutatjuk be a 6. századtól egészen a 17. századig. ANyugat-Római Birodalom bukása után Európa területén hosszú évszázadokig nem vertek rendszeresen aranypénzeket, így főleg a bizánci és más keleti országok aranypénzeivel kerültek kapcsolatba az emberek. A bizánciak gyakran pénzzel próbálták megvásárolni a békét a szomszédos népektől, illetve felfogadták őket zsoldosként más népek ellen. így kerülhettek bizánci aranypénzek az avarok és a magyarok kezébe is. A három bizánci érme közül kettő sírban került elő, míg a harmadik pontos előkerülési helyét nem ismerjük. A 13—14. századra az évszázadokig jól működő dénár rendszer válságba került, és új, értékálló pénzekre volt szükség. Ezt először a fejlett észak-itáliai városállamok ismerik fel, így Firenzében már 1252-től folyamatosan vernek aranypénzeket, majd ezt követte Genova és Velence. A Velencei Köztársaságban Giovanni Dandolo (1280-1289) dózse alatt, 1285-től vernek aranydukátokat, melyeket a 16. század közepétől zecchino-nak hívnak. Az érmék finomsága gyakorlatilag 24 karátos arany volt, súlyuk kezdetben 3,55 gramm volt, amit kétszer is csökkentettek. Viszont az éremkép változatlan maradt, évszázadokon keresztül hasonló éremképpel készülnek. A legkorábbi velencei aranypénz a balatonszemesi pálos kolostor ásatásából származik, ami országos viszonylatban is ritkának számít, majd ezt követi a somogyvári bencés apátságnál talált érme, mindkét veret a 14. században készült. A 16. századból a dombóvári várból és a balatonendrédi éremleletből ismerünk velencei aranypénzeket. Andrea Gritti velencei dózse pénzei nem térnek el jelentősen a többi Velencében készült érmétől. Fia. Lodovico Gritti Szapolyai János magyar király bizalmasa volt, és pár éven keresztül Magyarország kormányzója is.
