Varga Máté: Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 3. (Kaposvár, 2020)

Középkori és kora újkori aranypénzek

A Buzsákon talált Báthory István által, Gdansk kikötővárosában veretett aranydukát igazán ritkaságnak számít. A hátoldalon lévő gyűrű verdejegy Gracjan Gonsalo, itáliai pénzverőmesterre utal.

Az itáliai aranypénzverés hatására kezdenek el aranypénzeket verni Franciaországban, Angliában és a Magyar Királyságban is. A Kárpát-medence területén gazdag arany és ezüstbányák voltak, így Károly Róbert jó minőségű aranyforinton és ezüstgarason alapuló kettős valutarendszert vezetett be. Az első magyar aranyforintokat firenzei mintára készítették 1325-ben. A kezdeti éremkép megegyezik a firenzei pénzekkel, és a neve is arra vezethető vissza: a fiorino d’oro (aranyliliom) pénznévből eredeztethető a mi aranyforint szavunk, amit a 16. században felvált az aranydukát elnevezés. A magyarországi aranypénzek a középkor és kora újkor időszakában folyamatosan jó minőségben (majdnem színarany) készültek.

A 14, században kibocsátott aranyforintot egyelőre nem ismerünk Somogy megyéből, de ezeknek az előfordulása amúgy is ritka Magyarországon. A 15. századból Luxemburgi Zsigmond aranyforintját találták meg a somogyvári bencés apátságnál, V. László 1-1 érméje ismert Hencséről és Ecsenyből, míg Hunyadi Mátyás aranypénze Siójuton került elő. A 16-17. századokból is több magyar uralkodó érméjét ismerjük (Rudolf, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd). A velencei aranypénzeken kívül más külföldi érméket is találunk. Báthory István lengyel királyként vert dukátja Buzsákon került elő, míg egy firenzei aranypénzt valószínűleg Kaposvár földje rejtett.

Az előző érméhez hasonlóan ezt is Balatonendréden találták. Szapolyai János 15 éves uralma szinte folyamatos küzdelmet jelentett I. Ferdinánd királlyal. Ezt az érmét uralmának utolsó évében Nagyszebenben verték (H-két keresztbe tett kard verdejegy).

24