Varga Máté – Költő László: A csökölyi tallérlelet - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 2. (Kaposvár, 2018)
A csökölyi tallérlelet. Tallérok Somogy megyében
A CSÖKÖLYI TALLÉRLELET • TALLÉROK SOMOGY MEGYÉBEN Csököly község Somogy megye középső részén, Kaposvártól délnyugatra 25 kilométerre fekszik (3. ábra). A település első említése az 1333-34. évi pápai tizedjegyzékben található, ami alapján a falu templomos hely volt. Plébániája Szent Márton tiszteletére volt felszentelve (bár ezt csak 1718-ban említik). A település a középkorban és még a kora újkorban is a veszprémi püspök birtoka volt. A török hódoltság ideje alatt több forrás is megemlékezik a falu templomáról, így lakói viszonylagos békességben élhettek a török idők alatt is. A település mai központjában egy nagyobb, térszerü kiszélesedés található. Ennek keleti szélén található a római katolikus templom, ami középkori alapokon nyugszik. A középkorban és kora újkorban itt helyezkedett el a település is. A templomtól északra nem messze került elő az éremlelet. 1993-ban bejelentés érkezett a múzeumba Toplak Ágnestől, miszerint kapálás közben, sekély mélységben Kántor Józsefné és Toplak Ferencné 3 darab ezüst tallért találtak, amit be is mutattak a múzeumban (1. ábra). Ezt követően a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai Költő László vezetésével leletmentést végeztek a helyszínen, melynek során megtalálták az agyagedénybe elrejtett éremlelet fészkét (2. ábra). A korábban talált darabokkal együtt összesen 54 darab ezüst tallér került elő (Kát. 1-54.) a Petőfi u. 71. számú telek kertjében, az egyik szőlősor mellett. További egy tallért az éremlelet helyétől kb. 100 méterre északra találtak (Kát. 55.). Bár ez nem tartozik közvetlen az éremlelethez, úgy gondoljuk, hogy érdemes közölni a többi érmével együtt. Az előkerült érmékről általánosságban elmondható, hogy jó állapotúak, kevés rajtuk a kopásnyom és a sérülés. Az új fajta ezüstpénzek verése először Tirolban indult meg Zsigmond főherceg uralkodása alatt, az első guldinerek, más néven guldengroschenek 1486-ban készültek. Ezek mintájára több helyen kezdtek el jó minőségű és nagy értékű ezüstpénzeket verni. 1519/1520-tól Joachimsthalban (ma: Jáchymov, Csehország) a guldinereknél némileg alacsonyabb súlyú és ezüsttartalmú pénzek készültek, amelyeket Joachimsthalernek neveztek, ami később lerövidült Thaler, Taler alakokra. A legtöbb és legváltozatosabb tallér a Német-római Birodalom területén készült. így a 16. századra már nem csak a különböző aranypénzek számítottak értékpénznek, hanem felzárkóztak melléjük a tallérok is. Magyarországi forgalmuk a 16. század végére vált jelentőssé. A nagy számban előforduló tallérok elsősorban kereskedelem során, másodsorban katonák zsoldjaként kerülhettek ide. 9
