Varga Máté – Költő László: A csökölyi tallérlelet - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 2. (Kaposvár, 2018)
A csökölyi tallérlelet. Tallérok Somogy megyében
Ha a csökölyi éremlelet kibocsátó területek szerinti összetételét nézzük, akkor egyértelműen két osztrák tartomány dominál, hiszen 88%-ban Tirol és Stíria (Stájerország) vereteit találjuk a leletben, a többi kibocsátó csupán egy-két darab érmével képviselteti magát. Amennyiben kibocsátó uralkodók szerint tekintjük át a leletet, akkor V. Lipót osztrák főherceg veretei vannak túlsúlyban (31%), őt követik II. Ferdinánd, III. Ferdinánd, II. Rudolf és II. Ferdinánd főherceg érméi. Az érmék időbeli megoszlásánál azt látjuk, hogy elég hosszú időszakot ölelnek fel - mivel a kincs legkorábbi darabjait II. Ferdinánd főherceg uralkodása (1564-1595) idején vert, ám évszám nélküli érmék között kell keresnünk - minimum 55, maximum 86 évet. A tallérok többsége (59%) jóval az elrejtés előtt, az 1620-as és 1630-as években került az egykori tulajdonoshoz. Ez alapján feltételezhetjük, hogy több generáció alatt gyűlt össze ez a kisebb vagyon, de elképzelhető az is, hogy rövidebb idő alatt más forrásból jutottak hozzá régebbi pénzekhez (4-6. ábra). A csökölyi leletben egy-egy uralkodó ugyanolyan típusú pénzének több verőtővel készített változata is megfigyelhető, így szinte két egyforma pénz alig található a leletben. A talléroknak a 16. század vége és a 17. század közepe között folyamatosan emelkedett az értéke, kezdetben még csak 100 dénárt ért, de felmehetett akár 170 dénárig is, az általános azonban a 160 denáros érték volt (1633-1667). Ez természetesen függött attól is, hogy milyen tallérról volt szó, hiszen az ország területén többféle tallér is forgalomban volt. Az 1640-es évektől általában egy aranypénzért két tallért kellett fizetni. Ez alapján, a csökölyi tallérlelet nagyjából 8640 dénárnak felelt meg, ami nem számított jelentéktelen vagyonnak akkoriban, bár ismerünk jóval nagyobb darabszámú tallérleleteket is az ország más részeiből: Esztergom (556 db), Tápé-Malajdok (339 db), Balatonfőkajár (271 db). Hasonló értéket képviselt a nemrégiben megtalált és publikált hódmezővásárhely-kingéci tallérlelet is (66 db = kb. 7300 dénár). A megyében több olyan éremlelet is napvilágot látott, amiben tallérok voltak, ezekről szeretnénk egy rövid áttekintést adni. A 16-17. századból közel 60 éremleletet ismerünk az egykori Somogy megye területéről, ezekből 25 tartalmaz tallért. A korai időszakban kerültek a földbe az alábbi leletek, amelyek szintén tartalmaztak tallérokat is: Bolhó (1544), Mosdós (1547), Kötcse (1548), Lakócsa (1554), Kisdobsza (1557), Kiskorpád (1563), Sávoly (1565), Somogydöröcske (1590), Dióspuszta (1594) és Mezőcsokonya (1598). Ezek a leletek a megye elfoglalása, illetve a 15 éves háború miatt kerülhettek a földbe. Jellemzőek az osztrák tartományok (Tirol, Felső-Ausztria, Salzburgi érsekség) veretei, a németalföldi, valamint a különböző német tartományok és városok által kibocsátott tallérok. Néha előfordul egy-egy 10
