Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
44 5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa 5.2. A sírkamrák (illusztrációk:282.p. 5.2.1 -5.2.3.) A sírkamra egy vagy több sírhely elhelyezésére, befogadására, védelmére vagy akár megközelítésének megkönnyítésére szolgál. Ezen kívül gazdag vagy jeles emberek/családok temetkezési helye, mely kifejezi életükben való kiválóságukat, gazdagságukat is. A sírkamrák legfőbb megkülönböztetője a síroktól, hogy járható méretűek (Gosztonyi 1943 46). Míg az épített sír is valójában csak sírládát jelent, addig a sírkamrákban marad még hely a sírládák közt. A sírkamrák lehettek teljesen föld alatti (hypogeum) vagy félig földbe ásott épületek (melyek mauzóleumként átmenetet képeztek az egyszintes és kétszintes sírépítmények között).'80 Ilyen értelemben tehát a Cella septichora, a Cella trichoral, és az V. számú építmények egyrészt sírkamrák, másrészt földből kimagasló struktúrájuk révén mauzóleumok is egyben. A föld alatti sírkamrák Pécsett minden esetben négyszögletes alaprajzúak.18' Általános részeik a kamra, az előkamra vagy rövid előfolyosó és a lejárat. Legfontosabb részeik természetesen a sírok, melyeket kifosztva ugyan, de legtöbbször meg is találni bennük. Nem lehet kérdéses például, hogy eredetileg az I. sírkamrában is volt(ak) sír(ok). Bizonytalanabb a helyzet a Cella septichora és a Cella trichoral -2 esetén. A sírok elsősorban épített sírládák, néha szarkofágok, de a halottak padlóra való helyezése is feltételezhető (például az Ókeresztény Mauzóleum hypogeumában). A föld alatti sírkamrák felül legtöbbször dongaboltozattal záródnak, a félig földbe mélyítettek közül viszont csak az V. számúról állítható biztosan ugyanez. Padlójuk döngölt, meszes vagy téglaborítású. Belülről vakolatot is kaptak. A falfülkét általában megtaláljuk a sírkamrákban (akár többet is), de előfordul, hogy egyáltalán nincs bennük. Néhány sírkamra falait festmények díszítik. 5.3. A felszíni építmények (illusztrációk: 282. p. 5.3.1-5.33.) A pécsi késő antik temető felszíni építménytípusainak nevezéktana nem egységes. Egyes kutatók gyakran azonos építmény meghatározására is eltérő megnevezést adnak, nem beszélve arról, hogy maguk az építmények sem egyforma szerkezetűek. Funkcionális szempontból a cellae memoriae megnevezés tűnik a legáltalánosabban megfelelőnek bármely vallás szempontjából.180 181 182 Szintén használatra utaló megnevezés a triclinia, de jelentéstartalma leszűkültebb, hiszen az épület a pogány eredetű halotti lakomához való használatát tükrözi, de a szokást az ókeresztények is gyakorolták a 4. században.'83 A cella memoriae-hoz hasonlóan általános jelentést tükröz a mauzóleum szó, de együttesen jelenti a sírépítmények mindkét szintjét. Alapvetően síremléket érthetünk alatta. Történeti hagyomány okán Mausólos síremléke után (Halikarnassos - Bodrum) inkább nevezetes személyek sírhelyére, még inkább kiemelkedően nagy és díszes síremlékekre használatos.184 185 Nagyságánál fogva és az irodalmi hagyomány révén Mauzóleumnak nevezzük a Fülep Ferenc által feltárt sírkamrát és a felette levő építményt (XXXIII).'85 (A temetői bazilika meghatározásával később foglalkozunk, ilyen épület egykori léte Sopianae temetőjében egyelőre csak feltételezhető.) A sírok feletti memória-épületek rendeltetése többirányú. Egyrészt a sírkőállítás divatjának elmúltával azok szerepét emlékműként vagy mauzóleumként vették át. Jeles vagy gazdag emberek, családok emlékét hirdették. A temetői épületek másik funkciója közvetlenül a sírok felett tartható halotti kultusz szertartásának befogadása. Ezt a rendeltetést a temető feltétel nélküli keresztényként való azonosítása miatt a kutatók sokáig nem 180 A„föld alatti lakok" legkorábbi osztályzását a magyar szakirodalomban Gaume nyomán Flaas Mihály adta meg. Méretük alapján: cubicula, cryptae areae. Ekkor azonban még csak a Péter-Pál sírkamra volt ismert, úgyhogy ez az osztályzás elsősorban Róma város katakombáira vonatkozott. (Gaume 1848 143 Haas 1852A 387) A gör. krypta szó eredetileg emlékművet, síremléket jelentett, amit az ókeresztények egyaránt használtak nagy sírépületek vagy családi sírhelyek jelölésére (Volp 2002 152), míg ma már inkáb csak sírboltot jelent. 181 Négyszögletes alaprajzú az I. sírkamra is, hiszen az északi zárófala mögötti apszis nem más, mint a felszíni építmény apszisának alapozása, így nem közvetlenül a sírkamrához tartozik. 182 A korábban használt kápolna és oratórium kifejezéseket a modern szakirodalom már kevéssé használja (Bowes 2008 15). A kápolna ugyanis ma már a templomi rítusokhoz kötődik, az oratóriumot pedig Ejnar Dyggve és Frane Bulic a 4-5. századi püspöki központok legkorábbi részeire és esetleg háztemplomra értette (Dyggve 1951 23-24 Sörries 2011 351). 183 A St. Sebastian temetőben található tricliniában a graffitik alapján közös étkezéseket tartottak. (Marucchi - Vecchierello 1935 265) 184 A museion szó (múzsák csarnoka) nem azonos eredetű a mauzóleummal. 185 Ejnar Dyggve nyomán Fülep Ferenc határozta meg mauzóleumként az épületet.
