Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
5.4. A sírkamrák és felszíni épületeik viszonya 45 vették figyelembe, de legkésőbb Fülep Ferenc és Burger Alice már számolt vele az I. sírkamra memóriája esetén (Fülep - Burger 1979 245). A pogány eredetű halottkultusz egyes elemei tovább éltek a keresztények körében is. Sopianae északi temetőjében éppen azt az átmenetet figyelhetjük meg, hogy miként annektálja és változtatja át ezeket a szokásokat a kereszténység.186 Vannak ugyanis még pogány hagyományt őrző építmények (például XV.), és vannak már biztosan keresztényekhez köthetők is (például I. sírkamra). Felszíni építmény nemcsak sírkamra, de sírok felett is állhatott. Sírkamrák felett álló felszíni építmények: I., II., III.?, VI.?, Vll-X. XI.?, XIX-XX., XXI-XXV.?, XXVII., XXIX.?, XXXIII, XXXVI. Sírok feletti felszíni építmények: XIII., XV., XVII—XVIII. A felszíni építmények alakja lehet négyszögletes (II., XVII—XVIII.), apszisos (I., XIII., XXXIII.), több apszisos (XXXI., XXXII., XXXVI.) vagy csak apszisból álló félkör alakú cella (XIX-XX.). A legegyszerűbb alaprajzú memoria a II. sírkamra feletti épület. Alaprajza négyszögletes, támpillérei alapján tető meglétére is következtethetünk.187 Alapformának tekinthetjük az apszissal ellátott, szögletes alaprajzú formát is (I., XIII.).További különleges formák az oktogonális alaprajz (V.), a trichora (XXXI., XXXVI.) és a septichora (XXXII.). Ez utóbbiak közül az oktogonális épületről és Cella trichora2-ről tudjuk biztosan, hogy temetkezési hely volt, míg a másik kettőről csak sejtjük. 5.4. A sírkamrák és felszíni épületeik viszonya (illusztrációk:283.p. 5.4.1 -5.4.2.) Sopianae temetőjében a félig földbe süllyesztett (vertikálisan egyterű) épületek kivételével valószínűleg minden föld alatti sírkamra felett cella memoriae állt egykor.188 Mára azonban nem minden emléképület nyomai maradtak fenn. A III., IV.?, VI., XXI—XXVII., XXIX. sírkamrák felett feltételezhető építmények teljesen eltűntek. A kétszintes pécsi sírépítményekre jellemző a kétüteműség (Tóth E 2001A 1133) vagy ennél több építési fázis is. A föld alatti sírkamrák feletti építményeket nem egyszerre építették a sírkamrákkal, sőt azok falait sem használták alapfalként (I—II., XXXIII.).189 Az épületek elkészítésénél érthető módon egyfajta sorrendiséget kell követni, hiszen a felépítmény csak az alapok és a sírkamra elkészítése után következhet. A felszíni építmény falai az alul levő sírkamrák dongaboltozatos teteje miatt nem azok falára épültek rá, hanem külön alapozást kaptak.190 A XIX-XX. sírkamrák egymáshoz közeli helyzete, azonos alaprajza, falszerkezete és falmintázata okán egy- ívásúnak tarthatók. A sírok feletti épületek nagyságában való eltérés nem egy esetleges lakoma résztvevőinek befogadását, hanem a sírkamrák méretéhez való igazodást tükrözi. A XX. cella memoriae annyival nagyobb a XIX. cella memoriae-nál, amennyivel a sírkamrája is nagyobb. Az elhelyezett sírládák 3:2 aránya megegyezik a felszíni épületek nagyságának 1,5:1 arányával. A felszíni építmények méretezésénél tehát nem a szertartás befogadásának igényét, hanem az alsó építmény méreteit vették figyelembe.191 A XIX. sírkamra felszíni épületének funkciója az írott forrásokban is említett képekkel díszített temetői építményekéhez közelít, hiszen valószínűleg nem volt ajtaja, hanem csak délre néző ablaka,192 amin keresztül talán rá lehetett tekinteni a bent tárolt képekre.193 A felszíni épületben ritkán ereklyéket is elhelyezhettek (Testini 1980 90-91). Pécsett azonban erre egyelőre nincs bizonyíték. 186 Einar Dyggve már 1951-ben hasonló átmenetiséget figyelt meg Salonában (Dyggve 1951 1). 187 Hasonló alaprajzú mauzóleumok Pannónián és Itálián kívül is előfordulnak (például az angliai Stone-by-Faversham területén Thomas Ch 1985 185). 188 Többen állították, hogy a III. sírkamra felett sírok voltak (Szőnyi 1913D 596-597 Gosztonyi 1939A Fülep 1984 50), ezek azonban valószínűleg később kerültek oda, így itt is feltételezhetjük, hogy a 4. század végén még felszíni épület volt ott. 189 A sírkamra és felszíni épület építészeti különállása az I. sírkamra megismerése révén a pécsi temető kutatásának kezdeteitől világossá vált. Henszlmann Imre - Schulz Ferenc levele nyomán - már tisztában volt az épület kétszintes jellegével. Kettős kápolnának, azaz oratórium és sírkamra együttesének nevezte (Henszlmann 1873 82 84). 190 Hasonló ütemezés és eljárás figyelhető meg például a pécsi sírkamrákhoz oly sok mindenben hasonlító chur-i sírkamránál (Schmidt 2000 279). 191 Más vélemény szerint a XIX-XX. sírkamrák felszíni épületei azért állnak csupán apszisból, mert viszonylag későn épültek, így több hely már nem volt számukra (Nagy Levente szíves szóbeli közlése). 192 A D-i oldal előtt megmagasított fellépő/pódium/topogó alapján feltételezhető lenne egy magas küszöb is bejárattal (Visy Zsolt észrevétele). Az épület mérete azonban túl kicsi egy a XIII. vagy a XV. sírépítmények esetében feltételezett halotti lakoma (Tóth E 2006A 75) befogadására. 193 Ablak nélküli, csak bejárati nyílással rendelkező kis kápolna ismert Dyrrachium 6. századi ampitheatrumából (Dürres, Albánia - Sörries 2011 370-371). A külső fények kizárása ellenére falait színes mozaikok díszítik!
