Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
5.14. X. sírkamra -5.15. XI. sírkamra 61 A IX. sírkamrától É-ra, az Amtmann Prosper-emlékmű É-i oldalánál Török Gyula római falmaradványokat talált, és ugyanekkor egy 3. századi sírkőtöredék is előkerült (Fülep 1984 61). 5.14. X. sírkamra 1841 -ben, a Káptalan u. 6. számú telken ház építésekor kb. 285 cm mélyen mozaikpadló maradványai kerültek elő. A későbbi leírás alapján márvány és tégla kockákból készült keresztek mintáit adta ki, és fürdőnek tartatott (Haas 1845 226 Posta 1897 191 Gerecze 1899 379 Szőnyi 1906 44 Nagy L 1938 39). Gosztonyi Gyula azonban már inkább sírkamrára következtetett (Gosztonyi 1939A 124, KissÁ 1973 31 ).251 A töredékekből a legtöbb darab a Pécsi Püspökség tulajdonában van, egy darab a Magyar Nemzeti Múzeumba (Inv.: 68.5.1.), egy darab pedig kalandos úton a Janus Pannonius Múzeumba került (Inv. JPM R. 2013.317.1.1 ,).252 Mivel az ún. X. sírkamra 19. századi megtalálásának pontos helye nem ismert, feltételezték, hogy a 20. század folyamán többször újra előkerült. Valószínűbb azonban, hogy a mozaikos helyiség a ház és pince építésekor megsemmisült és a később talált sírkamrák nem azonosak ezzel. 1927-ben csatornaárok ásásakor a Káptalan u. 6. számú ház előtt(!) egy dongaboltozatos, É-D irányítású, festett sírkamra maradványait találták meg, de valószínű, hogy egy vagy több másik építmény is előkerült ekkor (JPM Adattár 209 219 682/80, Fejes 1927B, Nagy L 1938 40 43, Gosztonyi 1939A 103 118,1943 29, Fülep - Burger 1981 8-10 Fülep 1984 63). Magassága 200 cm, a keleti fal hossza 280 cm, míg a nyugati falból csak 210 cm maradt meg. A feltehetően délre néző bejárat szélessége 95 cm volt, melyet Fejes György leírása alapján téglaoszlopok (pillérek) erősítettek. (Utóbbiak valószínűleg az egykori felszíni építményhez tartoztak.) A sírládában egy koponyát, kar- és lábcsontokat találtak, valamint Diocletianus 303-ban vert aquileiai érmét (Diocletianus foil. C-XII.46 - Fülep 1984 63 228), egy kosfejes konzoltéglát és a szarkofág körül edénytöredékeket. A Fejes György által említett Diocletianus éremmel datált homokkőt?) szarkofág, melynek tetején a sarkokon akroterionos díszítést alkalmaztak, valószínűleg egy sírkamrában volt.253 Fülep Ferenc ennek korát a Diocletianus érme általános terminus post quem-ként való keltezésén túl nem pontosította (Fülep 1984 63). Fejes azonban említett egy másik építményt is: A sírládától nyugatra egy félkörívben végződő faltöredék volt sárga színű festés, kék csíkokkal (JPM Adattár 682/80.). Ezt az építményt később Gosztonyi Gyula tévesen a Cella septichorával azonosította (GOSZTONY11943 29). A majd száz év különbséggel felfedezett mozaikos épület és a szarkofágos sírkamra viszonyát vizsgálva Fülep Ferenc a viszonylagos adatok alapján 15 cm szintkülönbséget állapított meg, mivel a 19. századi mozaikpadló 285 cm mélyen volt, míg az 1927. évi sírkamra padlója csak 270 cm mélyen. A megadott szintkülönbség a terület lejtése miatt valószínűleg ennél nagyobb volt. Az egyazon szám alá bejegyzett legalább két építmény tehát - bár egymáshoz közel került elő - feltételezhetően nem azonos.254 1978-ban Kárpáti Gábor is végzett kutatásokat a Káptalan u. 6. számú épület előtt, és az akkor előkerült római kori falakat valamelyik„X." sírkamra részeként azonosította (Kárpáti Gábor szíves szóbeli közlése), de az a sírkamra 2006-ban Visy Zsolt ásatásán is előkerült és végül a XXIV. számot kapta. Az építmény sokszor és sokféle alakban történt felbukkanása okán a pécsi temető kutatástörténetének fantom sírkamrája nevet is megérdemli. Az itt talált sírkamra építésének korát a 4. század 2. felére tehetjük, ennél pontosabb datálás nem adható meg. A szintén római kori mozaikos épület pedig a temetőnél korábbi, és nem is sírkamra, hanem feltételezhetően egy 2-3. századi villa suburbana része lehetett (Gábor 2005B 16). 5.15. XI. sírkamra A újkorban felfedezett legelső római sírkamra. A török utáni újjáépítéskor a Janus Pannonius utcában, a volt jezsuita kollégium (mai ciszterci gimnázium) épületének helyén találták (Szalágyi 1780 IV 263 Posta 1897 495 251 A Balkánon valóban előfordult 4. századi mozaikkal díszített sírkamra például Chisarja/Hissar (Diocletianopolis) temetőjében (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 48-50 Sörries 2011 382). 252 A régi fényképeken még szereplő töredéket az egyháztól eltulajdonították, majd 2012-ben a pécsi vásárban bukkant fel, ahonnan Körinek László segítsége révén jutott a múzeumba. A mozaik azonosítása Vaday Andreának köszönhető. 253 A Nagy Lajos által közölt fénykép egy boltozatos sírt mutat, de semmi köze a X. sírkamrához (Nagy L 1938 40-43). 254 A X. sírkamrával kapcsolatban Nagy Tibor megy a legmesszebb, mivel ő külön választja a szarkofágot, a falfestményeket és a mozaikot, így három sírkamrát is feltételez egymáshoz közel. Egyet a Káptalan u. 6. sz. épület alatt, egyet előtte, egyet pedig az úttest alatt (NagyT 1987-88 225). Valószínűleg neki van igaza.
