Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
60 5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa ták le. E lezárás már nem téglával történt, ahogy korábban, hanem kővel. Ebből Török Gyula arra következtetett, hogy az újabb sír már népvándorlás kori. Az ásatók leírása alapján 20 koponyát találtak a sírkamrában, melyeket középkoriakként határoztak meg. Ezzel szemben Fülep Ferenc felvetette annak lehetőségét, hogy a bolygatott vagy elrombolt környező római kori sírokból kerültek oda (Fülep 1984 59). Magát a sírkamrát Török Gyula a 4. század 2. felére datálta és a freskótöredékek (sötét, kék, kékeslila és vörös - Inv.: 1154/1941.) alapján egykori falfestményeket valószínűsít. Az ásatók a falakon csak vakolatot találtak, festményt nem, így a freskótöredékek a felszíni épületből vagy egy másik sírkamrából kerülhettek oda. A sírkamra felett megfigyelt fal, illetve az állatfejes téglakonzol-darabok felszíni épületre engednek következtetni. A sírkamra pontos építési korára utaló adat nincs. Az R/VIII/2. sír átépítése és a megújított padlószint hosszabb idejű - talán a római időszakon is túlmutató - használatot mutat. A sírkamra eltorlaszolt bejáratából lemezborítású római bronzcsat került elő (Inv.: 1153/1941.). A bejárati folyosóban viszont honfoglalás kori hajkorongot találtak, amit Török Gyula a sírkamra kirablásaihoz kapcsolt (Török Gy 1942 209). A hypogeum oldalában állványlyukak találhatók (Gosztonyi 1943 30). Nem valószínű, hogy az építkezéskor használt kőművesállvány gerendáinak nyomai, hiszen annak használatát a magasság nem tette szükségessé és eredetileg a többi hasonló sírkamrában sem voltak ilyenek. Analógiaként a Mauzóleum sírkamrája üregének lefedését szolgáló népvándorlás kori hasonló gerendalyukak hozhatók fel, vagyis a Vili. sírkamrát később esetleg más célokra hasznosították. A Vili. sírkamrától keltre három sír (,,C"=R/36,„D"=R/37,„E"=R/38), délre pedig egy sír (,,F"=R/39.) került elő. Az R/36. kivételével a sírok irányítása néhány fokkal ÉNy-DK felé eltér a Ny-K irányítástól, míg a mellettük levő Vili—IX. sírkamrák pedig É-D irányításúak voltak. A Vili. sírkamra metszette az R/38. sírt (Török Gyulánál „E" sírként szerepel - Török Gy 1942 210), tehát a sír korábbi volt. Az R/37. sír Ny-i oldalán a félköríves végű(!) sírban egy azóta elveszett I. Claudius érmét találtak (Fülep 1984 60 227), amiből Török Gyula pogány halottra következtetett. Mivel azonban az 1. századra való datálás egy csontvázas téglasír esetében erősen korainak tűnik, ezért kormeghatározás szempontjából a pénzt figyelmen kívül hagyjuk és szórványnak tekintjük.248 A sírkamra 4. századi használatát a két beépített Ny-K irányú sír mutatja. 5. századi halottra utal a délebbi sír lerövidítése és keleti végének kővel való lezárása. Ugyanezt az időszakot valószínűsíti a lemezes csattestű késő római övcsat (Török Gy 1942 Taf. XXVI/2.), melynek megjelenése a 4. század végétől datálható. Török Gyula a Vili. sírkamrától délre és keletre folytatott ásatások során további „falakat" talált (Fülep 1984 61). 5.13. A IX. sírkamra AIX. sírkamra a Vili. sírkamrától É-ra, azzal egy időben került elő (Török Gy 1942 207 1968 Radnóti 1968 Gosztonyi 1943 10 29-30, Fülep - Burger 1981 8 Fülep 1984 59-61). Irányítása É-D, a rajzról levett belső hossza 4,15 m, belső szélessége pedig 3,1 m. Külső méretadatai: 530x440 cm. A D-i fal közepén nyíló előkamrája (folyosója) 120 cm hosszú és 130 cm széles. A sírkamra É-i falához kívülről hozzáfalazott sír (R/IX/1.) mérete 310x0,75 cm. A sírkamra északi oldalában félköríves fülke található. A sírkamra rekonstruált legnagyobb belső magassága 2,35 m lehetett. A sírkamra feletti épület falai nagyrészt megsemmisültek, csupán a boltozat feletti ráfalazások maradtak meg. A hypogeumot ÉK-DNy irányú középkori falazat vágta át. Építését Török Gyula a 4. század 2. felére datálta és a freskótöredékek (sötét, kék, kékeslila és vörös - Inv.: 1154/1941.) alapján egykori falfestményeket valószínűsített. A sírkamra padlójába ásott gödörből 4. század második feléből származó érmek, Urbs Roma (C-XII.6.), illetve II. Constantinus (C-XII.4.) és II. Constantius pénzei kerültek elő.249Továbbá római téglák, köztük állatfejes konzoltégla (Inv.: 1155-57/1941. Fülep 1984 60), ami felszíni épületrészre utal. A Constantinus-dinasztia pénzeinek terminus postquem értékelése alapján a sírkamra a 4. század 2. felében készült. Az R/IX/1. sír később épült a sírkamra É-i oldalához (Fülep 1984 160), vagyis az építmény fennállását hosszabb időre számíthatjuk. A sírkamrához viszonyított másodlagosságára utal az is, hogy a sír fenékszintje 160-180cm-rel magasabban van, minta sírkamra padlója.250 248 Nagy Tibor felvetése szerint inkább II. Claudius Gothicus (268-270) pénzérméről van szó (NagyT 1987-88 224). 249 Elképzelhető, hogy inkább egy külső sírból valók (Fülep 1984 160). 250 Hasonló helyzetű sír ismert Fenékpuszta-Halászrétről, ahol viszont a sír korábbi volt, mint a D-i falára épült sírkamra (Sági 1960 Schmidt 2000 283-284). Igaz, hogy ott később a sír északi oldala fölött egy mensa is helyet kapott, afölé pedig egy újabb építmény vagy kerítőfal került, mintha végig figyelembe vették volna a sírt. Ide vonható még a pécsi I. sírkamrával való párhuzam, ahol viszont fenestelláról van szó a sírkamra mögött.
