Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
4. A pécsi késő antik (ókeresztény) temető kutatása
4.1. írott források, feliratok, ábrázolások 29 A Sopianae ókereszténységére vonatkoztatható gyér számú írásos adat közül négyet is bizonytalannak kell tekintenünk. Az egyiket Nagy Tibor említi kérdőjelesen. Szerinte a forrásokban megjelenő Paulus, Sopianae püspöke 359 és 370 között ariánusként irányította a Pécsi közösséget (NagyT 1939 210 214 217 Hudák - Nagy 2005A 10 2005B 10).144 A másikat - egy falra karcolt feliratot - Fülep Ferenc közölte. A VII. sírkamra közelében talált graffiti töredék [.. .]ACT D[...] nyomán úgy vélte, hogy a pécsi temető ókeresztény névadója Démétrios mártír volt, akinek hamvait itt tisztelték (Fülep 1961A 61-65 1962 41-45).145 A harmadik írás az 1897. évi Széchenyi téri ásatásról került Horváth Antal ügyvéd gyűjteményébe, majd onnan a Magyar Nemzeti Múzeumba (R/192. sír - Fülep 1984 67). Egy vésett díszű üvegről van szó, FIIÉZHCAIC KAAIÍIC AEI felirattal, melynek fordítása: Igyál, mindig szépen (jól) fogsz élni (Nagy L 1938 39-40, Fülep 1977A 36,1984 67,1987 104-105, Kovács P 2001 35, Hudák - Nagy 2005A 13, Hudák - Nagy 2005B 13). Valószínűleg valóban az ókeresztény (késő antik) temető területéről származik, ivásra felszólító szövege nem bizonyíthatóan keresztény (Tóth E 1990 21 Kovács P 2001 64-65, Sághy 2003 144), de késői, 400 körüli datálása esetleg mégis megengedi, hogy tulajdonosát kereszténynek feltételezzük (Hudák - Nagy 2005A 58, Hudák - Nagy 2005B 58).146 Negyedik emlékként a temetőben talált üveggyöngyön női portré látható (Ltsz: 612). A közlők szerint a gyöngy szélén körben nehezen kivehető görög felirat szerepel (Kovács P 2001 35). A lelet kora: 3-4. század. A nő hajviselete a korábbi leírásban keleti (Magyar 2007 54), viszonylagos jellegtelensége miatt azonban akár általánosan elterjedtnek is tekinthető. A felirat görög nyelvű mivolta Sopianae balkáni kapcsolatai okán nem meglepő, keresztény jellege azonban nem bizonyítható. A fentiekben láthattuk, hogy ezek az emlékek nem utalnak feltétlenül keresztényekre, így Saváriától eltérően Sopianae egyelőre nem rendelkezik kimondottan keresztény feliratos emlékkel (Mócsy 1974B 309). További kategóriát jelentenek a téglákon előforduló feliratok (a bélyeges téglákat nem ideértve), melyek keresztény volta szintén nem állítható:- Az Apáca utca 8. szám alatti G/10. sírból került ki egy IVLIAN[VS] feliratos tégla (Fülep 1969B 131984 266).- Szintén innen ismert egy sírfeliratos tégla. Felirata:____/[VI]XIT ANNOS V____/ SABINVS VIX(IT) AN _ __/ ET SEROTINVS IVN(IOR) V[IX(IT)] / L(VCIVS) S€PT(IMIVS) SEROTINVS DO____/NIA SABINILLA PAREfNTES POS(VERVNT)]. (Fülep 1969B 24 1984 266)- Az Apáca u. 14. szám alatt talált bekarcolt, kurzív feliratos tégla pogány naptár szerinti időmeghatározást mutat: ME(N)SE / IVNIO / HIC VEN/ERI OPOS / INCEPTV(M). (Fülep 1977A Pl 15,1984 66 266), ami a helyszínnek sem a pogány, sem pedig a keresztény jellegét nem erősíti meg, hiszen a 4. században még az ókeresztények is jórészt pogány naptárakat használtak (Sághy 2003 110-111). Az írott anyagon túl létező értékelhető keresztény tárgyi ábrázolások a következők: néhány falra „karcolt" Krisztus-monogram az V. sírkamrában147, egy freskótöredék, melyen épületek láthatók148 - talán épp Sopianae temetőjéből -, egy gemma valószínűleg a Jó Pásztor (Pastor Bonus) ábrázolásával az Apáca u. 8. sz. alól (Fülep 1984 82, 85), egy menorás gyűrű és egy Krisztus-monogramos fülbevaló a Székesfehérvár utcából (Scheiber 1983 Gáspár 2002 85 Berger 2005 87), egy bronz Krisztus-monogram a IV. számú sírkamra mellől (Kárpáti - Katona 2000 69)149 és két festett Krisztus-monogram a Koller József által kiásott 13 téglasír egyikének tégláiról (Koller 1804 33, Posta 1897 452, Szőnyi 1907 19, Nagy L 1938 36, Gosztonyi 1939A 85 105, Gáspár 2002 68, Hudák - NAgy 2005A 55 2005B 55), valamint más téglákon egy horgony és egy kereszt ábrázolása látható (Szönyi 1913D 596-597). (Az előkerült ládikák bronzlemezeinek ábráival és díszítéseivel külön nem foglalkozunk.) 144 Ugyanezt nem tartotta bizonyíthatónak Mócsy András (Mócsy 1974A 165). 145 Mócsy András elfogadta Demetrios vértanú pécsi eltemetésének ötletét, és feloldotta a felirattöredéket: s]a(n)ct(us) Dejmetrius (Mócsy 1990 373). Makkay János cáfolja mindezt (Makkay 2007 11). Annyi elmondható, hogy Rómában a temetőket eleinte még az ókeresztény időkben is eredeti tulajdonosuk után nevezték el, később viszont már valóban egy-egy odatemetett mártírról vagy pápáról, bár a Callixtus-katakomba névadója éppenséggel máshol nyugszik. 146 Róma katakombáiban valóban előfordultak pogány eredetű poharak is, de jóval kisebb számban, mint a keresztények, a feltételezhetően zsidó poharakon pedig zsidó jelképek voltak (például menora, nagytemplom stb.) (Marucchi - Vecchierello 1935 344). 147 Róma katakombáiban a graffitiket és szimbólumokat temetés idején a még nedves vakolatba vagy fugákba karcolták (Marucchi - Vecchierello 1935 259). Valószínűleg azV. sírkamrában is ez történt, de nem a temetéskor, hanem az épület későbbi felújítása alatt. 148 Házak hasonló ábrázolása a Róma városi Case Romane festményén látható (Magyar 2007 48). Elképzelhető viszont, hogy a festménytöredéken nem házakat, hanem tapétamintát vagy pikkelymintát láthatunk (Kirchhof Anita szíves szóbeli közlése). 149 Az áttört bronz krisztogram analógiáit ismerteti Tóth Endre (Tóth E 1977 143 1989-1990 261 -279).
