Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
4. A pécsi késő antik (ókeresztény) temető kutatása
30 4. A PÉCSI KÉSŐ ANTIK (ÓKERESZTÉNY) TEMETŐ KUTATÁSA 4.2. A temető kutatástörténete 4.2.1. Pannónia ókeresztény régészete A 19. századi tudományos kutatás kezdete egyben a pannonjai és Itálián kívüli ókereszténység kutatásának megindulását is jelentette. Römer Flóris, Ipolyi Arnold, Zalka János, Zádori János és Czobor Béla ókeresztény témát is érintő korai próbálkozásai után Pannónia ókereszténységéről a 20. század folyamán nagyjából 6 komolyabb összefoglalás íródott, ami magyar tekintetben nagy számnak tekinthető, mutatva a téma fontosságát. A rendelkezésre álló forrásokat a szerzők többször, többféle módon értelmezték. Az első összefoglalás Nagy Lajos tollából származik, összegyűjtve Pannónia 4. századi keresztény leleteit (Nagy L 1938). A másodikat azonos kötetben Alföldi András írta a népvándorlás kori emlékeket mutatva be (Alföldi A 1938). A harmadikat Nagy Tibor jegyezte (NagyT 1939), mégpedig a pannoniai kereszténység történetének írott forrásaira koncentrál- va.,so A negyedik szerzője Thomas Edit (Thomas E 1982), aki a tárgyi emlékek ókeresztény meghatározása területén talán a legengedékenyebb volt. A ötödiket - amely nem katalógus - részletekben publikálva Tóth Endre írta (Tóth E a forrásokról: 1990, a kezdetekről: 1991B, a történetről: 1994B). A hatodik és hetedik a BAR sorozat részeiként kiegészítve egymást bemutatják a Dunántúl (Nyugat-Magyarország) és Észak-Horvátország ókeresztény régészeti leleteit (Migotti 1997A, Gáspár 2002).150 151 Gáspár Dorottya műve esetében nagy hangsúly esik Pannónia keleti származású keresztény lakóinak (szírek, zsidók) meghatározására, 5. századi keresztény ván- dorlást/menekülést feltételezett a Dél-Dunántúl felől Tokod felé.152 153 154 Az ókeresztény ethos és a pogány világ kapcsolatának legjobban sikerült magyar nyelvű leírását az ő tollából ismerjük (Gáspár 2003A). Branka Migotti a szinkretista és gnosztikus jelenségek leírásának adott bővebb teret.'53 Fontos, de kisebb részt közölt Mócsy András a Pannónia régészeti kézikönyvében (Mócsy 1990), illetve legújabban Hudák Krisztina kéziratának megjelenése lesz hivatott ismertetni azt a 374 és 456 közti időszakot, amit a helyi kereszténység, valamint a germán ariánizmus tekintetében eddig még kevéssé vizsgáltak (Hudák 2012). Pannónia ókeresztény tárgyi emlékeinek legfrissebb katalógusa pedig jelenleg készül a pécsi és a bécsi egyetemek együttműködése keretében. Összefoglalva, az utóbbi években a magyarországi ókeresztény emlékek száma robbanásszerűen nő (lovia, Aquincum, Sopianae), miközben a 4. századi ókereszténység megítélése, az egyes tárgyak, épületek vagy szimbólumok valóban keresztény indíttatásának, és főleg azok pogány emlékektől való elkülönítési lehetőségének értékelése nivellálódik. A magyar kutatás szemlélete döntően továbbra is német orientációjú (kontinentális), ami már régóta a katalogizálást, az írott emlékekre való fokozott támaszkodást, újabban pedig a redukciót, az Occham-borotva használatát jelenti. Messze kerültünk tehát a 19. századi ókeresztény kutatás általános apolo- getikus és mindent begyűjtő szemléletétől, a 20. század jelentősebb kutatói legfeljebb már csak egy-egy gondolatuk erejéig tarthatók a kereszténység javára elfogultnak.'54 150 Pannónia ókeresztény történetének összefoglalása tekintetében Nagy Tibor elődje Jacques Zeiller voIí-Zeiller 1918. 151 További adatoka Balkán ókereszténységéről és egyházairól: BartoZ 1996 Baumann 2004 152 Hasonló vándorlás feltételezésére példa a felső-ausztriai Lauriacum Maria am Anger-templomnál található, ahol az alaprajz az oktogonális baptisterium helyével együtt szinte pontosan megegyezik a néhány évtizeddel későbbi hemmabergi déli templom alaprajzával (Leingartner -Neubauer 2006). Gáspár Dorottya legújabb összefoglaló műve: Gáspár 2006A. 153 A szinkretizmus provinciális tárgyakon megjelenő kifejeződéséről: Lindgren 2005, egyiptomi sírfestményeken való megjelenéséről: Sörries 2011 314-316. A gnoszticizmusról és a kereszténységre gyakorolt hatásáról: Finney 1978, összefoglalóan: Stutzinger 1984. Feltételezett gnosztikus temetőkről: Marucchi - Vecchierello 1935 168-169. A késő antik mágikus gemmákról: Philipp 1984. A tárgyakon tükröződő Sol-keresztény kapcsolatokról: Alföldi A 1943 6 11 Migotti 2003. A szinkretizmus egyébként nemcsak ebben a korban bukkant fel Pannóniában. Keresztények és muszlimok együttélésekor a hódoltság idején is kialakult ilyen jelenség a 16-17. században (Varga 2008 2009 160). 154 Petró József például az őskeresztényeket tartotta visszamenőleg katolikusnak (Petró 1929 174), Alföldi András kiállt Nagy Constantinus tiszta keresztény hite mellett és tetteit dinamikus valláspolitikának nevezte (Alföldi A 1943 24). Vanyó László erkölcsi-érzelmi ítéletet mondott az ókeresztény művészet változásai fölött (Vanyö 2005 294). Artner Edgár is elfogultnak tekinthető, amennyiben szinte kritika nélkül fogadta el ókereszténynek a Mediterráneum különböző vidékein általa felsorolt lelőhelyeket (Artner 1958), pedig 1958-ban - amikor a politika egyáltalán nem támogatta - olyan nagyszabású feladatra vállalkozott, ami ma is példa nélkül álló a magyar szakirodalomban: korának ismeretei alapján szinte teljes enumeratióját adja magyar nyelven a Római Birodalom területéről ismert ókeresztény vagy
