Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
3. Sopianae keresztény épületei
22 3. Sopianae keresztény épületei 1979 86-87 Tóth E 1990 21 1999 165 2001B 45 2006A 66).98 99 Legutóbb a Drávához közeli Aquae lassaeban feltételeztek Constantinus idejéből bazilikát (Migotti 2002 25-26). Elképzelhető, hogy temetőn kívüli keresztény templomot Pannóniában az 5. század előtt egyáltalán nem, vagy csak igen keveset építettek (Gáspár 2006A 123). Nem jelent ugyanis automatikusan szakrális építményt sem az egyhajós apszidális", sem a háromhajós alaprajz (Tóth E 1990 20-21). Ezeken túl a carnuntumi hatszögletű keresztelőmedence, a donnerkircheni oltáralap vagy a székesfehérvári staurogramos (Rhó kereszt) kőfaragvány is utalhat ókeresztény közösségi épületre (Tóth E 1974 172 1990 21). Ugyanakkor a savariai„Quirinus-bazilika" inkább a helytartói palota dísztermének bizonyult (Tóth E 1973 118-137 1975 420-440 1990 20 1991 744 1994B 246), a kékkúti templom is inkább villa (Sági 1972 121-138,Tóth E 1999 165-166). A fennmaradt kisméretű oszlopfők-többek közt Szentendrén (Nagy L1938) és Aquincumban - pedig csak kizárásos alapon sorolhatók a keresztény épületelemek közé (Tóth E 1999 166-167). Noha Sirmium és Salona esetében több asztalmaradvány tagadhatatlanul keresztény volt (Duval N 1984), az ókeresztényként azonosított magyarországi reliquia-oltárlapokat (Thomas E 1978 1988 287-288) a jelenlegi kutatás 2-3. századi monopodiumként értelmezi (Glaser 1997 243 Nagy M 1988Tóth E 1980 99). Az 5-7. századi pannoniai épületemlékeknél általában hiányzik a templomjellegre utaló exedra, oltár, oltárkorlát, biztos alaprajzi típus sincs (Szőke 1998 258).100 3.5. A temetői épületek típusai A 4. századi keresztény temetői épületeknek csak alkalmanként volt rendeltetése a szertartások befogadása.'01 Magukban hordozták ugyan a vallási jellegeket, de a temetői bazilikák kivételével építészetileg mégis közelebb álltak az antik pogány sírkamrákhoz, mauzóleumokhoz, mint a keresztény városi templomokhoz. Az ókeresztény épületek többféleképpen osztályozhatók. Közösségi (ált. mise102 bemutatására vagy zarándokok fogadására alkalmas terek) és egyéni (például magántemplom,103 104 105 magántemetkezés);'04 illetve temetői és városi (Artner 1958 9); valamint föld feletti (sub dívó, cubiculum superius), félig föld alatti és teljesen föld alatti (cubiculum inferius) építményekként. Ez utóbbiak egyszerű üregekből (loculi), nagyobb boltíves üregből (arcosolium'05), sőt egy vagy több helyiségből (cubiculum, hypogeum, domus aeterna, katakomba) állhatták. A felszíni épületek legismertebb típusai a fent említett bazilikák. Véglegesen az 5-6. századra lettek a mindennapi egyházi élet városi központjai. Egyes bazilikák viszont használatuk alapján továbbra is megmaradtak magtár (Keszthely-Fenékpuszta, Tokod, Pilismarót stb.) bazilikaként való azonosításának a lehetőségét is (Gáspár 2002 151). A S. Maria in Cosmedin Rómában valóban horreumba épült (Marucchi - Vecchierello 1935 382), ám az egyházi horreumok (horrea ecclesiae) általában ugyanúgy gabonaraktárak voltak, mint világi társaik (Lanciani 1892 46). 98 A szintén sirmiumi Szent Demeter-bazilika már 5. századi (JeremiC 2005 196-197). 99 A Tóth Endre által csarnoktemplomnak elfogadott poligonális apszisú aquincumi épület (Tóth E 1980 98) templomjellegét korábban vitatták (Szirmai - Altmann 1976 237-238). 100 Az 5. század végi, 6. század eleji pannoniai darabok összefüggését a keleti gót uralom alatt élt Észak-ltália hasonló emlékeivel Szőke Béla Miklós hangsúlyozta (Szőke 1998 259), ami a két terület germán kapcsolatainak ismeretében elfogadható. 101 A halotti lakomán és a halál évfordulóinak ünnepén valószínűleg a halott hozzátartozóinak szűk köre vett részt. A családi sírok feletti memóriákat megemlékezés és jelképes lakomák tartására használták. A temetői bazilikák elsősorban nem a keresztény rítusok befogadására, hanem a megemlékezés céljára épültek. Leginkább csak a szentek napján adtak helyet istentiszteletnek, a mártírok szenvedéstörténetének felolvasására és halotti lakomák (vagy akár szeretetla- komák) tartására. Ilyen 4. századi, állandó papság nélküli temetői bazilikára a közelben Mursában és Sirmumban vannak adataink (CIL III 4005 14340 KovAcs P 2004B 192 Hudák - Nagy 2005A 62 2005B 62). 102 A mise az eucharistia köré szerveződött rítus, melynek felolvasás nélküli alapformája már az 1. században megjelent. Eredetileg csak a szertartás katekumenekkel együtt tartott első részét jelentette eucharistia nélkül. 103 A líbiai Tocrából (Taucheria) vagy a spanyolországi Carronque-ból 4. századi magántemplomokat is ismerünk. (Sörries 2011 14 334 418). 104 Az ókeresztények mindennapi életének és magánéletének vizsgálatát Peter Brown munkássága inspirálta, míg a magánáhítat formáit és tereit Kimberley Bowes kutatta (Bowes 2008B).Tény, hogy az antik világ pogány hagyományai a magánéletben éltek tovább leginkább. 105 Az arcosolium félkör alakú hátsó falát parieticulumnak nevezik.
