Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)
216 7 7. Temetői rítusok, szokások - Sopianae ókeresztény egyháza(i) 1776-ban felfedezett házában pedig 4. századi falfestmények voltak (Lanciani 1892 1 11—112).1015 Az újonnan épülő városi templomok helyileg természetesen kötődtek a püpökséghez, de nem jellemzően a fórumon, hanem ott, ahol az adományozók és a püspök lehetőségei révén hely adódott, vagyis lokalizálásuknak nem volt általános szabálya (Testini - Wataghin - Ermini 1989 Wataghin 2003 230).1016 * A keresztény gazdagok nem játékokat rendeztek vagy szobrokat és teátrumokat adományoztak, mint pogány elődeik, hanem templomokat, kórházakat stb. építtettek. A folyamatos császári jelenléttel bíró városokban (Konstantinápoly, Antiochia) az adományozó imperátor révén az új templomok helye persze a központban is lehetett, és ezekhez az épületekhez kötődik később a püspökök városirányító szerpe is (Bowes 2008A 586 588-597 603). Van rá példa Rómában, hogy egy bazilika az antik piactér épületére került, de csak az 5. század 2. feléből.10,7 Ez a Basilica di Sancto Stefano (al Monte Celio). Amennyiben Sopianaeban is ez történt, úgy az csak az 5. század legelején, a hunok érkezése előtti három évtizedben lehetett volna, ami még éppen korai időszaknak tűnik ehhez.1018 Az 5. század további része és a 6. század emlékei már nagyon különböznek a korábbi időszakoktól (Bowes 2008 609),1019 így azok visszamenőleg akkor sem lennének érvényes források, ha Valeria megérte volna ezt az időszakot. A Pécsett előkerült kőfaragványok lelőhelye alapján tehát az ókeresztény városi templom vagy püspöki központ helyét feltételesen inkább a fórumtól ÉNy-ra, az Eötvös u. - Dischka u. területére tehetnénk.1020 11.5. Sopianae ókeresztény egyháza(i)1021 A Római Birodalomban egykor létezett ókeresztény egyházakról és gyülekezetekről terület és idő függvényében különböző részletességgel tájékozódhatunk az ismert forrásokból. Mára 313. évi rendelet előtti időkre vonatkozóan is leginkább keresztény kézből származnak az írásos emlékek, hiszen ők maguk tudatosan gondoskodtak a keresztényüldözések során kivégzett mártírok aktáinak terjesztéséről, melyekben az egyházra vonatkozó ismeretek is fellelhetők. Elmondható, hogy a Római Birodalom városaira általában érvényes volt a keresztény püspökségek 4. századi megszerveződése (Alföldi A 1943 38 Tóth E 1991B 745 1999 165), amely alól Sopianae - mint tartományközpont - nem lehetett kivétel. Általános ismérvként feltételezhetjük, hogy - mint minden 4. századi városban - Sopianaeban is volt püspök, egyházi szervezet és gyülekezet,1022 akár több irányzathoz tartozó is.1023 Az itteni püspökök nevét sajnos nem ismerjük, de az ókeresztény temető régészeti emlékei a szervező egyház(ak) komolyjelenlétét bizonyítják. Legkésőbb az 5. század elején Sopianae püspökei - Noricum, Raetia (Eugippius: Vita 1015 Az angliai Lullingstonban található villa kápolnaépületét is 4. századi háztemplomnak tarthatjuk, de felmerült ez a lehetőség a mai kölni Szent Pantaleon-templom késő antik elődjénél, az 5. században épült római lunius Bassus-bazilika alatt talált magánháznál, Parenzo és Megiddo épületeinél, Kapernaumban, Rihabban, Dakhlában Chisarjában (Hissar/ Diocletianopolis), Cirtában (Algeria) (Sörries 2011 16 24 82-83 261 -262 292 328 382-384 388 396), de ide sorolhatjuk a fentebb említett titulus templomok elődeit is. 1016 Nikopolis ad Istrum 5-6. századi püspökbazilikája például kimondottan a város legmagasabb pontján épült (Sörries 2011 380). 1017Eudoxia pedig 401-ben ígérte meg, hogy Gáza „legközepén"építtet templomot, de az végül deszakralizációs céllal inkább az egyik frissen lerombolt pogány templom maradványai fölé épült, és felszentelését a császárnő már nem is érte meg (Marcus Diaconus, Vita Porphyrii 43. 53.). 1018 A sirmiumi városi bazilika is csak az 5. században épült meg (KaplareviC 2011 8 Nagy Levente 2012 50-51). Britanniában pedig - ahol szintén összeomlott a késő antik városi struktúra - csak a 7. századra alakult ki az új, immáron keresztény városi szerkezet (Wataghin 2003 253). 1019 Éppen az 5. század elején indult el Birodalom szerte a nagy templomépítési„boom"(SöRRiES 2011 388), amiből Pannónia már jórészt kimaradt. 1020 Novae bazilikája a fórum Ny-i oldalán, Philippopolis bazilikája pedig a K-i oldalán épült fel az 5. században (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 31 41 BospaCieva 2005). 1021 Gabor 2010 1022 Jacques Zeiller volt az első, aki Sopianaeban püspökséget feltételezett (Zeiller 1918 42 598). 1023 Az ókori Pannóniában nem csupán a katolikus keresztény vallási irányzat volt jelen. Victorinus már a 3. században küzdött több Pannóniában is megjelenő eretnekséggel, így a gnoszticizmussal és marcionizmussal. Milánói Ambrus püspök „győzelméig" (381) Pannónia az arianizmus fellegvára is volt, sopianaei jelenlétükre azonban legfeljebb csak következtetni lehet. (Az ariánusok második hulláma majd a germán hódítókkal tér vissza területünkre.) 381 után Sirmiumban még fennmaradt a Jézust embernek tartó photinianus irányzat, de sopianaei jelenléte kérdéses.
