Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)
11.4. Temetői bazilika kérdése a pécsi temetőben 215 te és az Ókeresztény Mauzóleum mellett húzódó itt tárgyalt nagyobb épület. Amíg azonban további ásatások mindezt nem támasztják alá, addig a Káptalan u. 6. sz. alatti kivételével a másik kettőt a késő antik temető részének kell tekintenünk. Az Eötvös utcában néhány kőfaragvány töredéke ókeresztény templomra utalhat (Tóth E 2003A 111 Hudák - Nagy 2005A 62 2005B 62), ami helyszíne okán már a városi templom lett volna. Ezzel szemben Sopianae pogány bazilikája kereszténnyé való átépítésének lehetősége kétségesnek tűnik (Tóth Zs 201OA 24-25 2010B 316—317).1008 Csábító lenne arra gondolni, hogy a középkori Európában kialakult katedrális központú városszerveződés1009 visszavetíthető a 4. századra, de az antik városok képe alapvetően akkor még nem változott. A fórum a publicum számára lefoglalt hely, a templomok helye nem itt volt,1010 a városok kereszténnyé válása pedig több, mint egyszerű templomépítés.1011 A késő antik régészet új irányzata szerint az ókeresztény templomok rekonstrukciója még éppen a régi városi struktúrák figyelembevételével képzelhető csak el (Lavan 2003B 178). Leegyszerűsítve: a kereszténység ezután következő története során a templom körül alakult ki a piac és nem fordítva (Wataghin 2003 243-245).1012 A keresztény bazilikák nyugaton csak az 5. század elejétől kerültek be a temetőkből (vagy azokkal együtt) a városba (Nagy Levente 2012 97),1013 ez jelenti az első nagy keresztény templomépítési boom-ot (Sörries 2011 152 432). A városi közösségek számára pedig a háztemplomok ideje tovább tartott, mint korábban a kutatók gondolták.1014 Pudens háza 313-ig a pápák rezidánciája volt, Aquila és Prisca 1008 A fórumok késő antik átépítésének sok példája van, de ezek nem kimondottan keresztény jellegűek: Rómában Diocletianus, Konstantinápolyban Constantinus és utódai, Antiochiában Valens stb. (Lavan 2003C 317). 1009 Az egyházi épület körüli gazdasági agglomeráció Sardis példája alapján az 5. század közepére talán hamarabb megjelent a zsinagógák körül (a zsidó boltok itt csoportosultak - Sodini 2003 44), mint a keresztény templomok körül. A törökországi Sagalassos településén viszont már keresztény környezetben tapasztalható, hogy a korábbi település a 4- 7. század folyamán templomok körüli kis falvakra esett szét (Sörries 2011 217-218). A késő antik és kora középkori városok keresztény topográfiájának elkészítése új módszereket igényelt, melyeket Franciaországban a 70-es években alkalmaztak először, ahol a kiindulópontokat természetesen a templomok képezték (bővebben: Wataghin 2003 224). 1010 Az antik fórumok és agorák közül az 5. század előtt a Birodalom keleti részén csak nagyon kevés néptelenedett el vagy váltott funkciót, Galliában és Hispániában pedig sokukat még az 5. század végén is a megszokott formában használták. Az 5. század közepétől valóban érzékelhető, hogy a templom környezete - mint gyülekezőhely - a fórum kárára kezdett fontossá válni (a császári hirdetményeket itt olvasták fel, a püspöki rendeletek a templomajtóra kerültek, a püspökök itt bíráskodtak stb.) és a 6. században sok fórumot házakkal építettek be (Lavan 2003C 318 324): például Sopron/Scarbantia fórumát (Gömöri 1991 127). Még a Philippi fóruma mellett álló ókeresztény bazilika is 5. századi. Eddig egyetlen pannoniai város esetében sem sikerült 5. század előtti ókeresztény városi bazilikát találni (Hudák 2012 24-31). 1011 A kereszténység a legtöbb városban először a szegénynegyedekben, vagyis a fórumtól távolabb bukkant fel (Id. Salona - Dyggve 1951 6), de korai„külvárosi"emlékei kevéssé látványosak, minta későbbi és gazdagabb építészeti példák. A keresztény épületek fórum felé való fokozatos közeledését lassította a korábbi vagy akár még a 4. században épült pogány templomok jelenléte is. Ugyanakkor a legtöbb esetben igaz, hogy minél később jelent meg egy antik városban a kereszténység, annál gyorsabban hódított. 1012 Szent helyek és a profán tevékenységek összekapcsolódása természetes alakulat, mely már az antik görög városok esetében is így működött: a samosi Hera szentélyben az áldozati állatok húsát eladták, az argosi Apollon Lykeios, illetve az athéni Herakles szentélyekben pedig műhelyek voltak (Németh 1994 16-17 Fekete 2007 101). Míg a szentélyek létesítése időben megelőzte a hozzá kapcsolódó profán tevékenységek megjelenését (például zarándok emléktárgyak helyi készítése az 5-7. századi Elephantine kolostorában vagy 7 pékség működtetése Kelliában stb. - Sörries 2011 324-325), az oltárok és szobrok emelése esetén nem feltétlenül volt így. A középkorban fokozottan igaz állítás, hogy a templom generálta a piac- és vásárterek létrejöttét (vasárnap, búcsúnap stb.), ami alól csak kevés kivétel volt: például a 6. századi Justinia Prima (Caricin Grad), ahol Justinianus császár új alapítású városaként egyszerre épültek a templomok és a házak (Sörries 2011 358), vagy a középkori Pest-Szenterzsébetfalva plébániatemploma, mely már meglévő házakra épült (Melis 1991 81). 1013 Míg Silchesterben a fórum sarkán valóban épült egy bizonytalan keresztény azonosítású kis 4. századi bazilika, addig a Liber Pontificalis Szilveszter pápa idejéből valahol Nápolyban említi Constantinus városi bazilikáját (Sta. Restituta), ahol viszont a mártírhagyomány hiányzik. Végül Sbeitlában (Sufetula, Tunézia) a fórum É-i oldalán épült bazilika da- tálása bizonytalan. Leginkább még Szlovéniában feltételezehető a templomok városközpontokban való viszonylag korai megjelenése. Ezzel szemben Róma város központjának krisztianizálódása a 420-430-as évekre tehető (Bowes 2008B 74), Aspendos és Pella, valamint Zaragoza, Valencia és Barcelona bazilikái az agora mellett szintén 5. századiak, Thesssaloniki ,,B''bazilikája csak a 6. században épült fel a fórum mellett és Árion és Sabratha világi bazilikáit is csak az 5- 6. században kezdték keresztény vallási célokra használni stb. (Sörries 2011 15 35 107 148 209 291405-406409 415) 1014Damasus pápa alatt a hívek többsége még mindig háztemplomokban találkozott (Bowes 2008A 609 2008B 71-75).
